All posts by notebookdoktor.hu

13okt/21

Apple bemutató

Október 18-án hétfőn, magyar idő szerint este 7 órától újabb termékbemutatót tart az Apple. A cég az Unleashed (Elszabadult) szlogennel hirdeti a virtuális konferenciát, ebből pedig arra lehet következtetni, hogy a hónapok óta pletykált új generációs ARM-alapú Mac gépekről hull le a lepel.

Apple

Apple

Az Apple 2020 júniusában jelentette be, hogy az Intel processzorairól átáll a saját ARM-alapú M1 lapkáira, ám az átállás egyelőre csak az iMac, a MacBook Air, a Mac Mini gépeket és a MacBook Pro alapszintű konfigurációját érintette. A profi felhasználóknak szánt nagyobb méretű MacBook Prókhoz, illetve a Mac Pro és iMac Pro gépekhez eddig nem nyúlt az Apple.

Most ez megváltozhat, a Bloomberg szerint frissülnek a hordozható Pro gépek. A lap szerint a 13 hüvelykes laptopot egy 14 hüvelyk átmérőjű kijelzővel szerelt gép váltja, illetve frissül a 16 hüvelykes verzió is. Nem látható változás lesz, hogy kukázza az Apple az Intel lapkáit, helyükre pedig a saját M1X-típusú processzorát teszi. Az M1X-ről a Bloomberg azt véli tudni, hogy a CPU tíz processzormaggal, a GPU pedig 16 vagy 32 maggal dolgozik majd, szemben az M1 8-8 magjához.

A Verge szerint lehetséges, hogy a kijelzők mini LED technológiára állnak át, illetve várják a HDMI, az SD-leolvasó, illetve a mágneses MagSafe töltő visszatértét. Utóbbira nagyobb esély van, mint előbbi kettőre. A Bloomberg szerint a touchbar nevű OLED érintősávtól búcsúzhatnak az új gépek, helyette visszatérhetnek a fizikai funkciógombok.

Az október 18-i bemutató hírét Greg Joswiak, az Apple globális marketing-alelnöke Twitteren jelentette be:

Vannak pletykák még arról is, hogy az új MacBookok mellé az Apple frissíteni fogja a Mac Minit is egy erősebb processzorral. A pletykák alapján több csatlakozót és az M1X processzort kaphatja meg a legkisebb Mac, mellyel a félprofi felhasználókra lő az Apple.

Új iPadet vagy iPhone-t már nem kell várni, ezeket egy hónapja dobta piacra a cég, viszont az Apple saját márkás kiegészítői közé megérkezhet az AirPods vezeték nélküli fülhallgatók harmadik generációja. Állítólag a dizájn hasonló lesz az AirPods Pro fülhallgatókhoz, de az aktív zajszűrés megmarad a Pro privilégiumának.

07okt/21

A Facebook leállás valódi oka… elgondolkodtató…

Sokan kinlódtak hétfőn késő délután, miután kb. 6 órás időtartamra letérdelt a teljes Zuckerberg-birodalom, ám az előzetes spekulációkkal ellentétben nem kibertámadás állhat a történtek mögött. (vagy mégis)

Kockázatos a Facebook használata

Kockázatos a Facebook használata

Hétfő este minden korábbinál komolyabb szolgáltatáskimaradást tapasztalhattunk a Facebook és érdekeltségei, az Instagram, a WhatsApp működésében. A nagyjából hat órán át tartó kényszerszünet alatt mindhárom platform elérhetetlenné vált, ami még azoknak is komoly gondot okozott, akik a Facebook-fiókjukat használják az egyéb felületeken történő bejelentkezésekhez.

A háromnegyed hat körül jelentkező leállás kapcsán rögtön elkezdődtek a találgatások, hogy valamiféle nagyszabású kibertámadás állhat a háttérben, a spekulációkat pedig tovább fűtötte, hogy Mark Zuckerberg vállalata feltűnően hallgatott a hiba okáról. Nem sokkal éjfél előtt azonban a Facebook, a WhatsApp és az Instagram is újraindult, most pedig már egész pontos képünk van arról, hogy mi is történhetett.

A magyarázat legközvetlenebb forrása a Facebook éjszaka megosztott hivatalos közleménye, amely a technikai részleteket ugyan nem szálazza ki, de tömören összefoglalja a leállás okát. A szöveg szerint a kimaradást egy “hibás konfigurációs változtatás” okozta a Facebook-birodalmat kiszolgáló szerverek routereiben, ami megzavarta az adatközpontok közötti kommunikációt és a vállalat belsős rendszereit, tovább lassítva a helyzet megoldását.

A The Verge-nek nyilatkozó bennfentesek szerint a krízist súlyosbította, hogy a Facebook minden alkalmazottját bátorítja, hogy a közösségi oldalas fiókjukkal használják az olyan külsős szolgáltatásokat is, mint a Google Dokumentumok és a Zoom, így a dolgozók még ezeken keresztül sem tudtak kommunikálni egymással. Így aztán olyan alternatív csatornákon zajlott a helyzet menedzselése, mint az Outlook, a FaceTime vagy a Discord.

A Facebook közleménye ugyan nem mondja ki konkrétan, hogy nem kibertámadás történt, azt azonban leszögezi, hogy jelen ismeretek szerint felhasználói adatok nem kerültek veszélybe a leállás miatt. A sajtónak nyilatkozó független szakértők véleményére támaszkodva pedig akár hihetünk is Zuckerbergéknek, jelenleg ugyanis egyetlen komolyan vehető forrás sem ad hitelt a kiberbűnözéses magyarázatnak.

A Telex által megszólaltatott Szöllősi Gábor IT-szakértő előzetes véleménye például egybecsengett a Facebook később megosztott magyarázatával. Szöllősi szerint a történtekért a BGP-protokoll konfigurációs hibája felelt, melynek tömören az a feladata, hogy koordinálja a routerek által küldött adatcsomagok útját a felhasználók eszközei és a Facebook szerverek között. A hibás beállítás miatt azonban nem jöhetett létre a kapcsolat, mivel a routerek egyszerűen nem találták meg a Facebook infrastruktúráját.

Az üzemzavar nem csak a felhasználóknak okozott komoly bosszúságot, de üzletileg is hatalmas gyomrost vitt be a Zuckerberg-birodalomnak: a leállás alatt nagyjából 5 százalékpontot esett a Facebook-részvények tőzsdei árfolyama, amely mintegy 7 milliárd dolláros veszteséget jelent. A krízis megoldásával ugyan a papírok ára is lassú emelkedésnek indult, de azóta sem sikerült visszakapaszkodnia a korábbi szintre az árfolyamnak.

A Facebook történetében utoljára 2019-ben volt hasonló leállás, ám még akkor is csak kb. egy órán át tartott a teljes kimaradás. A tegnapi krízisnek ugyanakkor vicces mellékzöngéi is akadtak. Az egyik ilyen, hogy a Facebook a Twitteren volt kénytelen beismerni a leállást, amire később a mikroblog hivatalos csatornája is rájátszott, amikor szó szerint az egész világot üdvözölte, utalva arra, hogy mindenki a platformra “menekült”. De érdekes epizód volt az is, hogy annyian kerestek rá a weboldalak elérhetőségét ellenőrző Is it down right now?-on a Facebookra, hogy az is összeomlott a terheléstől.

 

07okt/21

Windows 10 optimalizálása

Ezeket változtasd meg!

Érdemes átfutni a listát akkor is, ha már régen testreszabtad a Windowst, mert lehetnek meglepetések!

Nyakunkon a Windows 11, azonban rengetegen lesznek, akik egy jó darabig még továbbra is a 10-es verziót fogják használni. Éppen ezért érdemes átnézni néhány olyan, alapértelmezés szerint aktív szolgáltatást vagy beállítást a rendszerben, amit erősen ajánlott kikapcsolni vagy megváltoztatni.

Egyes opciók adatvédelem, mások a sebesség miatt fontosak, de akadnak olyanok is, amelyek megváltoztatásával kényelmesebbé, élhetőbbé tehető a rendszer.

Tolakodó értesítések

A Windows 10 értesítési tárhelye hasznos információkkal szolgál, de csak akkor, ha nem érkezik oda percenként 10 új üzenet. Kattintsunk a táblán az értesítések ikonjára, majd a jobb felső sarokban az Értesítések kezelése feliratra; a felugró ablakban a rendszerüzeneteket típusonként letilthatjuk, illetve akár arra is van lehetőség, hogy a szoftvereknél egyesével engedélyezzük, hogy melyik alkalmazás küldhet, és melyik nem küldhet értesítést. A Windows alapértelmezés szerint természetesen szorgalmasan küldi az üzeneteket, de ne hagyjunk magunkat!

Win10 értesítések lekapcsolása

Win10 értesítések lekapcsolása

Célzott hirdetések

Ne legyünk álszentek, nemcsak a Microsoft vet be célzott hirdetéseket, de ettől még cseppet sem örvendetes, hogy a Windows 10 is látja és használja a Microsoft fiókhoz tartozó egyedi azonosítót, amelyhez a tevékenységek figyelése és a hirdetések targetálása kötődik. Ráadásul a Microsoft sem az a fajta cég, amely megtartja magának az azonosítót és a hozzá tartozó hirdetési profilt: minden olyan fejlesztőnek továbbadja, amelyik a Windows Store-ban helyezi el programját. Az egyedi hirdetési azonosítót a Beállítások | Adatvédelem | Általános útvonalon lehet kikapcsolni; az első opció lesz a listában. Fontos tudni, hogy a deaktiválást követően sem lesz kevesebb a megjelenő hirdetések száma, azonban a személyes preferenciákat nem gyűjti, és így nem is adja tovább senkinek a Microsoft.

Windows10 - Célzott hirdetések beállítás

Windows10 – Célzott hirdetések beállítás

Kéretlen programok (=reklámok) a Start menüben

Te is észrevetted már, hogy a Windows a legpofátlanabb helyre is képes hirdetéseket becsempészni? A Start menüben például időről időre olyan szoftverek is megjelennek, amiket sosem töltöttünk le – nincsenek is a gépen, de ha kattintunk az ikonra, akkor a rendszer azonnal felajánlja, hogy letölti és telepíti nekünk a kérdéses appot. Ha nem szeretnél ilyen ajánlásokat kapni, akkor ezt a funkciót kikapcsolhatod a Beállítások | Személyre szabás | Start útvonalon; a Javaslatok megjelenítése alkalmanként a Start menüben opció az, amit ki kell kapcsolni.

Winndows 10 - Kéretlen programok

Winndows 10 – Kéretlen programok

Gépelési előzmények

A Windows 10-ben igazán a hangasszisztens szolgáltatás, vagyis a Cortana az, amely kimaxolja az adatgyűjtést. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy mivel ez a modul amúgy sem működik magyar nyelven, egyelőre nem kell vele foglalkozni. Viszont részben hozzá kapcsolódik a gépelési előzmények figyelése, amely alaphelyzetben aktív, és – például – gépelés közben a felkínált javaslatokat pontosítja. Viszont valójában semmi szükség rá; a Beállítások | Általános | Szabadkézi műveletek és gépelés személyre szabása útvonalon kapcsoljuk ki az Ismerkedés funkciót.

Windows 10 - gépelési előzmények

Windows 10 – gépelési előzmények

Helyfelismerés

A Windows 10 a mobil OS-ek többségéhez hasonlóan támogatja a helyfelismerés funkciót, azonban egy asztali gép esetében ennek gyakorlatilag nulla előnye van – de notebookot használva sem feltétlen akarjuk tudatni a Microsofttal vagy bárki mással, hogy épp merre járunk. A nyomkövetés funkciót a Beállítások | Adatvédelem | Tartózkodási hely menüben kapcsolhatjuk ki.

Windows 10 - helyfelismerés

Windows 10 – helyfelismerés

Fiók szinkronizáció

A Microsoft a Windows 10 fejlesztésekor kiemelten foglakozott a különféle szinkronizációs lehetőségekkel; a rendszer bármit képes a felhőn keresztül másik Windowsba szinkronizálni. Háttérképek, jelszavak, keresési előzmények, beállítások és még sorolhatnánk. Nos, a funkció valóban jól jöhet, ha mondjuk az otthoni gép és a munkahelyi gép vagy a laptop között szeretnénk ezeket az információkat szinkronizálni, azonban teljesen felesleges használni, ha jellemzően csak egy PC-nk van. A szinkronizálást a Beállítások | Fiókok | Beállítások szinkronizálása menüben lehet kikapcsolni vagy személyre szabni. Alternatívaként működhet az is, ha nem online, hanem helyi fiókkal használjuk a Windows 10-et.

Windows 10 - fiók szinkronizáció beállítása

Windows 10 – fiók szinkronizáció beállítása

Automatikus frissítések

Ez az egyik személyes kedvencünk, talán azért, mert a gépet nem szoktuk kikapcsolni, és így az automatikus frissítés okozott már jó néhány kellemetlen percet. Persze nagyon is jól van úgy, hogy a Windows saját maga gondoskodik a frissítések letöltéséről és telepítéséről, azonban egy minimális beleszólásunk csak kellene, hogy legyen a dolgokba – elvégre a rendszer által kiválasztott időpont nem mindig alkalmas arra, hogy adott esetben a gépet akár újra is indítsuk. A frissítésekkel ráadásul az is gond, hogy a Microsoft múltja nem éppen patyolattiszta: csak az elmúlt két évben rengeteg alkalommal okozott egy-egy update több problémát, mint amennyit megoldott.

Az automatikus frissítést ennek ellenére sem lehet kikapcsolni, viszont azt kérhetjük, hogy a Windows egy ideig – legfeljebb 35 napig – ne töltsön le és ne telepítsen egyetlen frissítést sem. A Beállítások | Frissítés és biztonság | Windows Update | Speciális beállítások menüben van lehetőség erre, legalul. Fontos tudni, hogy halasztás csak egyszer kérhető, ezt követően muszáj telepíteni a kiadott javításokat, mielőtt újra halasztást szeretnénk kérni.

Windows 10 - automatikus frissítés

Windows 10 – automatikus frissítés

Frissítések letöltése más felhasználóktól

A Windows 10 a frissítéseket nemcsak a Microsoft weboldaláról tudja letölteni, hanem más felhasználóktól is. A Microsoft elsősorban azért vezette be ezt a rendszert, mert segítségével a letöltések optimalizálhatók, a vállalat szerverei pedig tehermentesíthetők abban az esetben, ha egy-egy fontosabb frissítésre világszerte mindenki egyszerre repülne rá. A rendszer elméletben lehetővé teszi, hogy a frissítések terítése gyorsabbá váljék; azonban semmi sincs ingyen.

A funkció bekapcsolását követően nemcsak mi tudjuk letölteni a frissítéseket mások gépéről, hanem mások is a miénkről. A P2P fájlmegosztás általános kockázatai mellett az igazi gond ezzel a rendszerrel az, hogy nem lehet szabályozni sem a feltöltés sebességét, sem azt, hogy mennyi adatot használhat a Windows – adatkorlátos internetkapcsolatnál pedig könnyen meglepetés lehet a dolog vége. A fájlmegosztás a rendszerben Kézbesítésoptimalizálás néven található meg; az opció a Beállítások | Frissítés és biztonság | Kézbesítésoptimalizálás útvonalon kapcsolható ki.

Windows 10 - alkalmazások frissítése

Windows 10 – alkalmazások frissítése

Memóriazabáló alkalmazások

A Windows 10 egy sor olyan alkalmazást is tartalmaz, amelyek csak akkor működnek megfelelően, ha folyamatosan futnak is a háttérben. Ez rendjén is van, csakhogy a Windows 10-ben vannak olyan állandóan a háttérben futó programok is, amelyekre az égvilágon semmi szükség nincs. A 3D nézőke vagy a kamera például nem kell, hogy mindig fusson a háttérben. Persze asztali gépnél 1-2 százaléknyi teljesítményromlás még belefér, ha viszont notebookon fut a Windows, akkor emellett értékes perceket is veszíthetünk az üzemidőből. Érdemes tehát alaposan átnézni a Beállítások | Adatvédelem | Háttérben futó alkalmazások listát, és minden olyan szoftvert letiltani, amit nem szoktunk használni.

Windows 10 - Háttérben futó alkalmazások

Windows 10 – Háttérben futó alkalmazások

Internet Explorer 11

A Windows 10-ben már rég az Edge az alapértelmezett böngésző, az Internet Explorer így el is tűnt a rendszerből, igaz? Gondold újra, elvégre a Microsoftról van szó! A Vezérlőpult | Programok és szolgáltatások | Windows szolgáltatások be- és kikapcsolása menüben kapunk egy szép listát arról, hogy milyen Windows szolgáltatások vannak beépülve a rendszerbe; és itt bizony az Internet Explorer 11 még mindig feltűnik. Mivel tényleg ott van helyette a sokkal jobb Edge, nyugodtan törölhetjük; és a helyzet ugyanez a Windows Media Playerrel, a PowerShell 2.0-val, a Fax szolgáltatással vagy a szinte senki által nem használt XPS-nézőkével is.

Windows 10 és az Internet Explorer

Windows 10 és az Internet Explorer

07okt/21

Drágulhatnak a Gamer PC-k

Friss elemzés árulkodik arról, hol tart majd a gaming számítógépek piaca az évtized közepén.

Az iparági veteránnak számító IDC elemzőcég rendszeresen oszt meg a PC-piaccal kapcsolatos kimutatásokat, a newtonville-i vállalat legutóbbi jelentése pedig a gaming-eszközökre, azon belül is a számítógépekre és a monitorokra fókuszál.

A 2021-től 2025-ig tartó időszakot kiveséző kutatás legfontosabb következtetése, hogy mindkét termék iránt tartósan növekedési pályán marad a kereslet, ami a PC-k esetében további áremelkedést hozhat.

IDC elemzés

IDC elemzés

Az IDC úgy véli, hogy a laptopokat és az asztali konfigokat is tömörítő, gaming PC kategóriájú gépekből a 2020-as 41,3 millió helyett 2025-ben már 52,3 millió darab fogyhat, ami összesítésben 4,8 százalékos gyarapodást jelent. A monitorok kapcsán pedig még dinamikusabb növekedésre számítanak az elemzők: a 2020-as 14,2 millióról 26,4 millióra ugrik az eladások mennyisége, 13,2 százalékos bővülést kiadva.

A pandémia lecsengésével ugyan mindkét kategóriában jelentősen mérséklődik az évről évre mért növekedés üteme, de az érték végig pluszban marad, s ezzel az évtized közepére a két termék piacának kombinált értéke is megugrik, a 2020-ban regisztrált 43 milliárdról 60 milliárd dollárra.

És ezzel el is érkeztünk a feketeleveshez, az IDC számításai szerint ugyanis a gamer PC-k töretlen népszerűsége a gépek árában is megmutatkozik majd, így a jelenlegi, átlagosan 925 dolláros eladási ár helyett az elemzőcég 2025-re már 1007 dolláros összeggel számol. Jó hír viszont, hogy a gaming monitorokért valamivel kevesebbet kell majd fizetni, mivel ezeknél 339 dollár helyett az évtized közepére már csak 309 dolláros átlag eladási árat kalkulál az IDC.

07okt/21

Falja a memóriát a Windows 11

Ahogyan ez várható volt: hiába a sok tesztelés, nem rajtolt makulátlanul az új operációs rendszer.

Windows 11 - tele hibákkal, ahogy azt már megszoktuk

Windows 11 – tele hibákkal, ahogy azt már megszoktuk

A Microsoft a Windows 10 megjelenésekor ugyan még azt ígérte, hogy a jövőben csak ezt fogja bővítgetni, ám végül mégis továbbgördült a számozás, és júniusban leleplezték az operációs rendszer következő generációját.

A Windows 11 hivatalosan október 5-től vált elérhetővé, így már nem csak az Insider-program tesztelői ismerkedhetnek az új, lekerekített ablakokkal ékeskedő felülettel. Az első beszámolók alapján azonban bőven lesz még mit csiszolni a szoftveren, mivel rögtön két komoly hiba is fogadja az early adoptereket.

Az egyik a játékok teljesítményét érinti, melynek kapcsán változó mértékű visszaesésről szólnak a jelentések. A probléma hátterében a virtualizáció-alapú biztonság (Virtualization-based Security – VBS) áll, amely egy erősen védett memóriaterületen különít el bizonyos létfontosságú rendszerfunkciókat, megnehezítve ezzel a kártevők dolgát.

A funkció ugyan a Windows 10-ről történő frissítéskor és a legtöbb tiszta telepítéskor nincs alapértelmezetten engedélyezve, a gyárilag Windows 11-gyel szállított PC-ken viszont igen. Amennyiben nem lőjük ki, a játékok képkockasebességének bezuhanására kell számítanunk, amit a UL Benchmarks és a PC Gamer is megerősített.

Az utóbbi szerint ráadásul nem is akármilyen mértékű a visszalépés: az oldal tesztje alapján a Horizon Zero Dawn 25 százalékkal, a Shadow of the Tomb Raider 28 százalékkal, a Metro Exodus pedig 24 százalékkal alacsonyabb fps-számot produkált az aktivált VBS mellett.

A másik kínos baki a Fájlkezelőhöz köthető, melynek bezárásakor sem szabadul fel a program által lefoglalt memória. Így aztán több Fájlkezelő-ablak megnyitása komoly lassulást okozhat a kevesebb és alacsonyabb teljesítményű RAM-mal szerelt számítógépeken. Erre a problémára ráadásul már hónapokkal korábban rámutatott egy Reddit-felhasználó, ám a Windows 11 végső verziója is megörökölte, függetlenül attól, hogy Windows 10-ről frissítünk, vagy tiszta telepítéshez folyamodunk.

29szept/21

Lenovo Thinkpad X1 Fold teszt

A jövő számítógépe egy félbehajtható kijelző

Ez volt a prototípusa a Lenovo Thinkpad X1 Fold notebooknak

Ez volt a prototípusa a Lenovo Thinkpad X1 Fold notebooknak

Először 2017-ben lebegtette meg az összehajtogatható laptop koncepcióját a Lenovo, rá két évre prototípust, 2020-ban pedig már piacra szánt eszközt prezentáltak. Ez lett a Thinkpad X1 Fold, drága presztízstermékként a világ első összehajtható PC-je a világ legnagyobb PC-gyártójától.

Az egész gép és felhasználási módjainak koncepciója a félbehajtható, 13,3 hüvelykes pOLED-kijelző köré épül.

Ha kell, a zsanér megtartja kilencven fokban a kijelzőt, az eszközt használhatjuk furcsa netbookként a virtuális klaviatúrával vagy a hozzá tervezett apró billentyűzettel.
Ha akarjuk, kiegyenesítve lerakhatjuk valahova, vagy kézben is tarthatjuk (egy kilogrammot nyom), az ujjunkkal vagy az érintőtollal pedig dolgozhatunk a kijelzőn.
Ha úgy kényelmes, a beépített kitámasztóval megállíthatjuk az asztalon a kijelzőt, elé rakhatjuk a perifériákat, és mehet a klasszikus pécéként történő használat.

Soknak tűnik? Tényleg az, a Lenovo nagyot vállalt az X1 Folddal, amikor megpróbáltak létrehozni egy mindenest. Ez részben sikerült, az előbb felsoroltakra képes a gép, viszont a félbehajtható kijelző oltárán egyelőre olyan korlátok közé szorul a felhasználó, amiket nem szeretne egy egymillió forint körüli géptől. Ha a jövő számítógépeinek működő prototípusaként tekintünk az X1 Foldra, remek eszköz. Ha azonban munkagépként nézzük, egyelőre a kevésbé látványos, de kiforrottabb technológiai megoldások, például a 2-in-1 gépek vagy a klasszikus(abb) Thinkpadek egyelőre orrhosszal vezetnek.

Hajlós útitárs

Kis helyen elfér, kimondottan praktikus noti

Kis helyen elfér, kimondottan praktikus noti

Összezárt állapotában a cucc nagyjából akkora, mint egy két-háromszáz oldalas, kemény fedeles könyv, így könnyedén elfér hátizsákban, oldaltáskában, nem kell külön laptoptáskát cipelnünk, ha magunkkal akarjuk vinni a gépet. Ha pedig könyvek, a Lenovo által tervezett külső bőrborítás, mely a gép nyitásával-zárásával együtt mozog, és fedi a hátlapot és a mechanikát, számomra a kódexeket juttatta eszembe. Igényes megoldás, ám az elegancia csak külső, belül műanyag és gumi keretezi a kijelzőt, hogy az ne sérüljön a hajtogatások során. Kézben kényelmesen megtartható a gép, leginkább egy könyvhöz hasonló az is, ahogy a tenyerünkbe simul, egyetemi előadók vagy meetingek közötti szaladgáláshoz tökéletes.

A kijelző nem zár teljesen laposra, hasonlóan a Samsung telefonjaihoz itt is van egy apró rés a két képernyőrész között. Ellenben azonban a mobilokkal itt nincs zsanérral párhuzamos gyűrődés a kijelzőn, ráadásul a számítógép két fele közötti rést pont kitölti az apró billentyűzet. A mágnesesen csatlakozó és a gép zárt állapotában töltődő billentyűzet ötletes megoldás, ám mérete miatt használata kényelmetlen. A billentyűk túl kicsik és zsúfoltak, nincs elég gomb a magyar karaktereknek, így egy-egy írásjel vagy ékezetes karakter előhozása több funkciógomb lenyomását és komoly figyelmet igényel. Ennek a rövid hírnek a legépelése nagyjából háromszor annyi ideig tartott az X1 Fold miniklaviatúráján, mint egy átlagos laptopén.

Mondani sem kell, hogy a trackpad is apró, két ujjam szinte kitöltötte az egészet, így navigálni bonyolult, kényelmetlen volt vele. A Thinkpadekre jellemző piros trackpoint nincs ezen a klaviatúrán. Némiképp segít, hogy az ujjunkkal vagy a géphez járó érintőceruzával bármikor belenyúlhatunk a kijelzőbe, ám fel kell készülnünk arra, hogy a Windows 10 továbbra sem a legjobb barátja az érintőfelületen történő bevitelnek.

A Lenovo saját szoftveres megoldásokat épített a gépbe, melyekkel segíti a különböző hajtott módok használatát. Például választhatjuk, hogy a kijelző két felét két különálló képernyőként használjuk, aminek beállításait megőrzi a gép akkor is, ha váltunk az álló vagy fekvő helyzet között. De ilyen az is, hogy ha derékszögben megállítjuk az eszközt, automatikusan az alsó részen csúszik fel a virtuális billentyűzet, ha pedig a mágnesesen tapadó kis klaviatúrát csatlakoztatjuk, feltolja a rendszer az asztalt a kijelzőn, átméretezve az ablakokat is, netbookot létrehozva. Már ha működik, a teszt során ugyanis nem egyszer került összetűzésbe a Lenovo Mode Switcher nevű programja és a Windows 10. Volt, hogy egyszerűen nem engedte netbook módba tenni a gépet a rendszer, vagy ha át is fordult, a csatlakoztatott billentyűzet alatt nem kapcsolta le a kijelzőt, hanem duplikáltan felhozta a virtuális klaviatúrát is. Ezek nem a hardver hibái, sokkal inkább a Windows 10-é, és szerencsére minden esetben megoldódtak egy-egy újraindítással. De az ember nem akarja az egymilliós gépét folyton újraindítgatni.

Hasonló szoftveres furcsaság volt, hogy a kamera képét gyakran nem tudta a gép ahhoz az orientációhoz igazítani, melyben épp tartottam. A webkamera kitámasztott állapotban a klasszikus helyen, a kijelző felett középen van, ám például ha félbehajtva használnánk a gépet, átkerülne oldalra, s bár a Windows elfordul, a kamera által rögzített kép nem. Plusz ha már kamera, a Lenovo újabb gépein alap a fizikai zár, mellyel eltakarható a szenzor, itt is örültem volna neki. Lehet, hogy a Windows Hello arcfelismerés miatt nem került a gépbe, vagy csak nem akartak még több mozgó alkatrésszel kockáztatni.
Szép, de halvány

Amivel nem voltak gondok, az a kijelző, illetve a géphez mellékelt érintőceruza. A pOLED-panel 4:3 képaránya kissé fura elsőre, de könnyen hozzá lehet szokni. A felbontás 2048 × 1536 pixel, a színhelyesség és az élesség közel tökéletes látványt nyújt, egyedül a fényerő a megjelenítő gyenge pontja. Lámpafény mellett jól látható a kijelző, de erős napfény mellett kültéren rendkívül halvány a panel, ami egy hordozhatóságra és útközben történő használatra kihegyezett gép esetén nem ideális.

A képernyő kapcsán meg kell még említeni, hogy amikor a gépet könyvként kinyitva vagy netbookként használjuk, a kijelző a hajtásánál a fénytörés következtében eltérő fényerővel világít, mint a képernyő többi pontján, szemmel látható sávot létrehozva.

Az eszközhöz járó Mod Pen nevű érintőceruzán két gomb található, amit a Lenovo dedikált programjában személyre szabhatunk, programozhatjuk például kijelölésre az alsó és másolás-beillesztésre a felső gombot. A ceruza késleltetése és érzékenysége számomra jegyzeteléshez rendben volt, biztosította a Wacom érintőceruzák elvárható minőségét. A toll töltése USB-C-n keresztül történik, egy teljes töltés háromszáz óránál hosszabb működést biztosít.

Hardveres teljesítmény

Hardverben éppen jó

Hardverben éppen jó

A gépben az Intel tíz nanométeres, hibrid Core i5-L16G7 processzora (Lakefield, öt maggal) dolgozik. Mellette 8 GB rendszermemóriával és egy 256 GB-os, felhasználó által bővíthető SSD-vel dolgozik a gép, a grafika az Intel UHD integrált gyorsítója. Van WiFi 6, Bluetooth 5.1, régiónként opcionálisan 4G és 5G modem, két USB-C-csatlakozó, és ennyi. Optikai meghajtó nincs, ahogy a 3,5 milliméteres audiocsatlakozó is kimaradt a gépből. A hűtés aktív, a ventilátorok öt-tíz megnyitott böngészőfül mellett már felpörögnek, szerencsére nem zúg a gép helikopter módjára.

Egy töltéssel az 50 wattórás akkumulátor irodai használat mellett nálam 5-6 órányi üzemidőt biztosított a teljesítményre kihegyezett móddal és külső Bluetooth-perifériák használatával. A Lenovo szoftveresen itt is segít, egy gombnyomással állítható, hogy erősebb teljesítményt vagy hosszabb üzemidőt akarunk-e. A gép az internetalapú szolgáltatások és az átlag irodai felhasználás mellett nem rogy meg, bár a processzor gyakorta pörög maximumteljesítményének a környékén, s hiába energiatakarékosságra hegyezték ki a csipet, az üzemidő elmarad a hasonló árú üzleti laptopokhoz, de még az olcsóbb gépekhez képest is.

Ha valaki játszani akarna, felejtse el ezt az X1 Foldot, maximum felhőn keresztül érdemes rajta próbálkozni bármilyen újabb programmal. Ugyanígy a nagy teljesítményt igénylő munkafolyamatokat is kizárhatjuk az ezzel a géppel hosszú távon végezhető feladatok közül. Ha tartalomfogyasztásra keresünk táblagépet, az X1 Fold remekel. Csakhogy nem táblagépnek, hanem laptopnak szánja a gyártó.

A Thinkpad X1 Fold egy látványos technológiai demó arról, miként képzeli el a számítógép jövőjét a Lenovo. A félbehajtható kijelző egyrészt előnyöket nyújt a hordozhatóság szempontjából, másrészt új megvilágításba helyezi azt, ahogy interakcióba lépünk számítógépünkkel. A szoftveren viszont van még mit csiszolni a megfelelő felhasználói élményért, ahogy erősebb hardver sem ártana bele.

Ha a Lenovo félbehajtható pécéjével követi azt az utat, amit az összehajtható mobilok gyártói az elmúlt három évben bejártak, nem kell sok időnek eltelni ahhoz, hogy a számítógépre csak egy nagy, összehajtható kijelzőként gondoljunk.

22szept/21

IKEA gamer bútorok – hoppá!

A ROG-gal együttműködésben készült bútorok között találunk széket, szekrényt és egérkábel-vezetőt is.

IKEA gamer bútorok Magyarországon is

IKEA gamer bútorok Magyarországon is

Magyarországon is elérhetők lesznek az IKEA gamer bútorai.

Tavaly jelentette be az ASUS és az IKEA, hogy közösen dolgoznak kimondottan videojátékosoknak szánt bútorokon és kiegészítőkön, melyek első körben Kínában és Japánban debütáltak. Októbertől azonban fokozatosan elérhetők lesznek a világ többi részén, így a hazai áruházakban is.

Több mint 30 termék közül válogathatunk, akár egy teljes gamer sarkot is berendezhetünk pusztán IKEA bútorokat használva.

A kínálatban találhatunk többféle gamer asztalt (UTESPELARE, UPPSPEL), köztük olyat, ami állítható, állva és ülve egyaránt kényelmesen használható. A székek tárháza is bővült (HUVUDSPELARE, MATCHSPEL, UTESPELARE), mindegyik más okból lehet ideális választás a játékosok számára: a MATCHSPEL például fejtámlával rendelkezik, szellőzik, illetve részletesen állítható. A falra egyedi mintázatú lyukacsos falitáblát tehetünk, melynek lyukaihoz könnyedén csatlakoztathatunk mindenféléket, akár a kontrollereket is odaszíjazhatjuk.

Az asztali kiegészítők között szerepel egy kéz alakú fejhallgató-, kontroller-, miegyébtartó, egy streamereknek szánt körlámpa telefontartóval és egy egérkábel-vezető is (mindegyik a LÅNESPELARE termékcsalád tagja). Kényelmünket szolgálja még egy nyakpárna, egy bögretartó, egy padlóvédő, két különböző egérpad, valamint egy párna/takaró (amibe igazából belebújhatunk) és egy szívószálas bögre is, aki pedig asztali gépet használ, az UPPSPEL görgős számítógépház-tartóval mozgathatja könnyen.

Az új termékek egyáltalán nem megfizethetetlenek: a legdrágább gamer szék is csak 49 990 Ft, az asztalok 19 990 Ft-tól indulnak, és ha nem akarjuk állítani, 39 990 Ft-ért már behúzhatunk például egy UTESPELARE asztalt.

22szept/21

EU mint chiphatalom?

A koronavírus hatására globális chiphiány alakul ki; az USA már lépett, most az EU is szeretné bebiztosítani magát a jövőre vonatkozóan.

Chip-nagyhatalom lesz az EU?

Chip-nagyhatalom lesz az EU?

z Európai Bizottság szerdán jelentette be, hogy a megkezdte egy olyan tervezet előkészítését, amelynek célja egy, az Európai Unió határain belül működő chipgyártási rendszer létrehozása. A tervvel azt követően kezdett el foglalkozni a Bizottság, hogy a koronavírus hatására jelentkező chiphiány számos európai konszernnél a termelés időszakos felfüggesztését vagy a termelési ráta csökkentését eredményezte.

Alapvető probléma, hogy a legnagyobb chipgyártók kivétel nélkül ázsiaiak: Hong Kong, Kína, Tajvan, Dél-Koreai, Szingapúr, Malajzia viszi az első hat helyet, és az első tízbe a hetedik USA-n kívül Japán, Vietnám és a Fülöp-szigetek fért még bele. Az EU kapacitásai nagyon szűkösek, így a globális ellátási láncban történő bármilyen zavar katasztrofális hatásokhoz vezethet.

Ursula von der Leyen, ez Európia Bizottság elnöke szerint a tervezet célja éppen ezért egy olyan ökoszisztéma létrehozása az EU határain belül, amely csúcstechnológiás megoldások tervezésére és gyártására lesz alkalmas.

Tekintve, hogy a digitalizáció ma már nem extra, hanem alapkövetelmény, a chipgyártás és a hozzá kapcsolódó szoftverfejlesztések nélkül rengeteg termék gyártása elképzelhetetlen.

Elég csak az autógyártása gondolni; egy modern járműben rengeteg rendszer dolgozik, mindhez szükséges valamilyen vezérlőegység. A chipgyártás fontosságát jól mutatja, hogy az USA is hasonló cipőben jár (ott tavaly fogadták el a CHIPS for America Act tervet); de kisebb keretekben gondolkozva említhetjük az Apple vagy a Huawei példáját is.

Mindkét gyártó saját tervezésű processzorokra állt át, többek között azért, hogy csökkentse más gyártóktól való függőségét. A digitális eszközök fontosságát jellemzi még, hogy az Európai Bizottság a COVID-17 helyreállítási alap 750 milliárdos keretének ötödét allokálja olyan projektekre, amely ehhez a területhez kapcsolódik.

Az európai chipgyártás kezdetben a belső piac igényeit szolgálja majd ki, középtávon viszont Ázsia és az USA versenytársa lenne. Az EU jelenleg a globális chipgyártási kapacitás 10 százalékát birtokolja, 2030-ra ezt szeretnék jelentősen, 20 százalékkal feljebb tornászni. Ebben nagy segítség lehet, hogy az Intel – egy friss, tíznapos bejelentés alapján – a következő tíz év során 80 milliárd dollárnyi befektetéssel szeretné növelni európai gyártási kapacitását.

A Chip Act (Chip Törvény) az uniós tagállamok bevonásával készülhet, és a chipgyártás részfeladatait (kutatás-fejlesztés, gyártás, nemzetközi koordináció) a tagállamok között osztja majd szét. A minél gyorsabb eredmény elérése érdekében lehetséges, hogy a kapcsolódó támogatások rendszerét is felülvizsgálja majd az EU, szabad utat engedve ezzel az uniós szintű és/vagy állami szintű támogatásoknak is.

Az uniós támogatások hatékony szétosztásához létrejöhet az Európai Félvezető Alap (European Semiconductor Fund) is, amely az uniós források hatékony elosztásában fog szerepet vállalni.

Noha az EU tervei kétség kívül fontos célt szolgálnak, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gyártáshoz nem elegendő, ha van terv és gyártósor: kellenek a nyersanyagok is. Ezzel pedig van egy komoly probléma.

Azon ritkaföldfémek, amelyek a chipgyártáshoz szükségesek, javarészt Ázsiában találhatók meg.

A 17 ritkaföldfém között van olyan, amelynek 87 százalékát Kína, 8,8 százalékát pedig Japán termeli ki – márpedig egy, a COVID-19-hez hasonló válság a bányászatban is gondokat okozhat. Kína például 20 százalékkal csökkentette exportját a pandémia alatt, ami természetesen szintén nagy hatást gyakorolt az iparág termelékenységére.

Mindezek fényében kihívásokkal teli innováció lesz ez, meglátjuk, hova vezet.

22szept/21

Nagy böngészőteszt 2021

Böngészőteszt 2021

Böngészőteszt 2021

Piaci részesedés alapján a Chrome utcahosszal vezet a rivális böngészők előtt, de ahogy az az élet oly sok területén igaz, a mennyiség nem feltétlenül egyenesen arányos a minőséggel.

Folyamatosan változnak a böngészők közötti erőviszonyok, ezért időről időre fel kell tennünk a kérdést: melyik a legjobb jelenleg? A kérdést rögtön pontosítsuk is: melyik a legjobb böngésző asztali számítógépre e pillanatban? Boncolgassuk még egy kicsit a kérdést! Merthogy egy böngésző sok mindentől lehet jó: lehet gyors, védheti foggal-körömmel a privát szférát, bővíthetjük a végletekig, esetleg tele van egyedi funkciókkal.

Ezúttal az öt nagy böngészőt vizsgáltuk. A Chrome mellett a vele azonos motorra épülő Edge-et és Operát, valamint a saját fejlesztésű Quantum motorral támadó Firefoxot és a WebKit-alapú Safarit teszteltük. Ezek a böngészők nemcsak gyorsak, hanem a legnagyobb mértékben kompatibilisek is az aktuális HTML és CSS szabványokkal – azaz nem lesz problémánk sem a böngészés sebességével, sem az oldalak megjelenítésével, ha közülük választunk.

Noha a sebesség és a kompatibilitás egy böngésző megítélésének legfontosabb szempontjai közé sorolható, a fentiek miatt nem érdemes nagy jelentőséget tulajdonítani nekik; inkább a bővíthetőségben, az alapszolgáltatásokban és az egyedi funkciókban megmutatkozó eltéréseket ajánlott figyelembe venni, ha rangsort szeretnénk felállítani.

A Chrome például a sebességre és a Google integrációra fókuszál, a Firefoxnál és az Operánál talán a privát szféra védelme a leghangsúlyosabb, az Edge pedig – végre – megmutatja, hogy a Microsoft is össze tud rakni egy (szinte) tökéletes böngészőt, csak eddig valószínűleg nem akart. A Safari, vagyis az Apple böngészője abból a szempontból kakukktojás, hogy csak ökoszisztémán belül működik, de sokan használják, így semmiképpen sem lett volna fair kihagyni a tesztből. Mint ahogyan nem lett volna tisztességes az sem, ha kimarad a vizsgálatból az, hogy a böngészők asztali és mobil verziói között milyen átjárási lehetőség van – ez manapság az egyik legfontosabb olyan terület, ahol a fejlesztők mernek és tudnak is újat alkotni.

Chrome (Google)

Platform: Windows, macOS, Linux (Android, iOS)

Részben annak köszönhetően az egyik legjobb böngésző a Chrome, mert a Google folyamatosan olyan új funkciókat ad hozzá, amelyek vagy a kényelem vagy a biztonság szempontjából nagyon hasznosak: a Chrome szólt például elsőként, ha kockázatos felhasználói név+jelszó párost használunk, vagy nem biztonságos weboldalra látogattunk el. A Chrome-ban az elsők között jelent meg a sötét mód, a platformok közötti teljes szinkronizálás lehetősége, az AR- és VR-támogatás, valamint az integrált fejlesztői eszközök is. Természetesen tölthetünk le hozzá kijelzőket, de nélkülük is széles körű a tudása.

Nem túl meglepő módon szoros Google-fiók-integrációt is kapunk – bejelentkezni nem kötelező, azt viszont tudni kell, hogy vannak olyan funkciók, amelyek csak bejelentkezést követően elérhetők (például POI küldése Térképből mobilra).

Google Chrome

Google Chrome

A Chrome teljesítményével kapcsolatban sem lehet okunk panaszra, viszont a szoftver zabálja a RAM-ot: rövid idő alatt 16 GB-ot is simán “megeszik”. Ezt kiküszöbölendő a Google épp most vezette be a háttérben lévő fülek befagyasztása funkciót.

A másik vele kapcsolatos probléma az, hogy a Chrome sokak szerint túl kíváncsi a magánéletünkre. A Google nyilván szeretné, ha bejelentkeznénk, hiszen így szerezhet meg minél több személyes információt rólunk. Tekintve, hogy az androidos telefonok révén a keresőóriás úgyis mindent tud, ezt sokan nem tartják komoly gondnak, de akinek problémát okoz, az bátran használja inkább a Firefoxot vagy az Operát.

+ gyors, nincsenek kompatibilitási gondok
– előszeretettel fogyasztja el az összes RAM-ot

Edge (Microsoft)

Platform: Windows, macOS (Android, iOS)

Tavaly esett át azon a ráncfelvarráson az Edge, amely során megkapta a Chromium motort. Ezzel egy csapásra sikerült megoldani a kompatibilitási gondokat, ráadásul rögtön lett kapacitás további érdekes és hasznos funkciók fejlesztésére a Microsoftnál. A fejlesztők kicserélték a Google szolgáltatásait saját szolgáltatásokra (nem Google-, hanem Microsoft-fiókkal tudunk bejelentkezni az online funkciókhoz), a Ctrl+Shift+S kombinációval pedig nagyon egyszerűen lehet képernyőmentéseket készíteni. A weboldalakat elmenthetjük alkalmazásként, a füleket pedig nemcsak fent, hanem a bal oldalon is sorolhatjuk. Szuper funkció a Gyűjtemények is, amellyel teljes weboldalak helyett elmenthetjük azok bizonyos részeit. A Modern olvasó a Microsoft saját olvasásüzemmódja (reklámmentes olvasás a tartalomra fókuszálva), amelyet hangos felolvasó egészít ki – ez ráadásul magyar nyelven is szinte tökéletesen működik.

Edge böngésző

Edge böngésző

A Microsoft energiájából futotta optimalizációra is, így az Edge egy árnyalatnyival még gyorsabb is a Chrome-nál, miközben jóval kevesebb RAM-ot “éget” el. Az eszközök közötti szinkronizáció természetesen működik, és van saját felület a bővítményekhez is. Itt a kínálattal sincs gond, hiszen az összes olyan plugint is használhatjuk, amelyet Chrome-hoz írtak. A biztonsági funkciók többsége alapjaiban egyezik azzal, mint amit a Chrome is nyújt, de a konkrét beállítások kis mértékben eltérhetnek. Az pedig alighanem magától értetődik, hogy az Edge-dzsel mélyebb Windows integráció is jár.

+ gyors képernyőmentés, Gyűjtemények funkció, “könnyű”
– elődei miatt hátrányból indul, így nehéz a dolga

Firefox (Mozilla)

Platform: Windows, macOS, Chrome OS, Linux (Android, iOS)

Még a Chrome előtti időkben volt a Firefox a böngészők non plus ultrája, mára viszont erősen megkopott a népszerűsége; folyamatosan veszíti el a felhasználókat, akik az adatok alapján elsősorban az Edge-hez pártolnak át. A böngésző teljesen független, és minden funkcióját használhatjuk már akkor is, ha a személyes adataink közül csak az e-mail-címünket adjuk meg.

Mozzila Firefox böngésző

Mozzila Firefox böngésző

A Mozilla böngészője főleg a személyes adatok védelme és a biztonság terén jeleskedik: rengeteg beállítási lehetőség várja azokat, akik szeretnék blokkolni a sütiket, az intelligens nyomkövető technikákat vagy más hasonló trükköket. Természetesen a Mozilla böngészője figyelmeztet, ha olyan weboldalra tévedünk, amely nem biztonságos, blokkolja a kriptopénzek bányászatát is, és a kiszivárgott e-mail-címekről, jelszavakról is kapunk értesítést. A böngésző saját VPN-t is kínál (igaz, ezért fizetni kell), sőt a Lockwise személyében még integrált jelszókezelő is az alapfelszereltség részét képezi. A Firefoxban a biztonsági beállítások összetettségét és komolyságát jelzi, hogy külön Védelmi vezérlőpult is van, amely a blokkolt fenyegetésekről nyújt hasznos áttekintő nézetet. A privát szférát érintő beállítások mellett a sebesség is rendben (a Firefox ugyan nem a leggyorsabb, de még mindig gyors), a motor kezesen bánik az erőforrásokkal, és a funkcióválasztékra sem lehet panasz. Bővítésre is van lehetőség, a beépülőmodulok kínálata viszont szűkösebb, mint a Chrome esetében.

+ olvasásmód, személyes adatok védelme, testre szabható
– átlagos sebesség, a beépített VPN fizetős

Opera

Platform: Windows,macOS, Linux (Android, iOS)

Tulajdonképpen az Opera a meg nem értett zseni. A szoftvernek köszönhetjük például a füleket (nem az Opera használta őket először, de népszerűvé ő tette azokat), a személyes adatok védelme érdekében pedig a böngésző jó ideje beépített – ráadásul ingyenes – VPN szolgáltatást is kínál. Mégsem sikerült sosem kinőnie magát, piaci részesedése sem volt több néhány százaléknál.

Pedig az Opera nem rossz: a Firefox mellett az ismert böngészők között kiemelten nagy védelmet nyújt, került bele kriptobányászat-felismerés funkció, valamint integrált hirdetésblokkoló is. A sebességre és a weboldalak tökéletes megjelenítésére garancia, hogy az Opera is a Chromium motort használja, ráadásul 2013 óta – persze mindenféle optimalizációkkal (az Opera is gyorsabb és könnyebb, mint a Chrome). Az egyedi funkciók közül mindenképp kiemelendő a Flow tartalommegosztás: az asztali és a mobilos verzió közötti megosztás lehetősége nemcsak a könyvjelzőkre és a fülekre terjed ki, hanem fájlokat, videókat, hivatkozásokat vagy sima jegyzeteket is megoszthatunk, ráadásul titkosított kapcsolaton keresztül.

Opera böngésző

Opera böngésző

További hasznos extra az akkukímélő üzemmód, ami egyrészt kitolhatja az üzemidőt, másrészt a processzorhasználatot is mérsékli, ezért a notebook például hűvösebb, ami előny akkor, ha ágyban használjuk. Illetve érdekesség még, hogy van egy játékosoknak készült verzió Opera GX néven, amely csak korlátozottan használja az erőforrásokat, hogy az aktuális játék mindig a lehető legjobb élményt nyújthassa.

+ Opera Flow, energiatakarékos mód és gaming verzió, testre szabható
– néha kikerül belőle egy-egy jó funkció

Safari (Apple)

Platform: macOS (iOS)

Abban az értelemben kakukktujás az Apple böngészője, hogy a cég eszközeire előre telepítve érkezik, más OS-re pedig nem is lehet letölteni. Ez egészen addig nem gond, amíg csak Apple készülékeket használunk, de ha képben van a Windows vagy az Android is, akkor le kell mondanunk egyes szolgáltatásokról – macOS és Android között például nem tudunk szinkronizálni semmit akkor, ha a Macen a Safarit használjuk. Ez persze tudatos stratégia, az Apple minden eszközzel igyekszik ökoszisztémán belül tartani a felhasználókat.

Safari böngésző

Safari böngésző

A Safari WebKit-alapú, így sebessége és kompatibilitása is csak átlagos, de normál használat közben azért nem lesz vele gond. Már csak azért sem, mert a fejlesztők jellemzően Apple termékekre külön optimalizálják a weboldalak megjelenését. Cserébe a böngészőt az Apple kiválóan igazította az OS-hez és a hardverhez; a Safari nagyon takarékos az erőforrásokkal, ami a hordozható gépek esetében például nem elhanyagolható szempont, így hosszabb üzemidő érhető el.

Logikus módon az Apple a saját szolgáltatásait részesíti előnyben, ezért a böngésző egyik integrált szolgáltatása, hogy Apple-azonosítóval is be tudunk jelentkezni a weboldalakra. Az Apple-től megszokott módon a kényelmi szolgáltatásokra és a privát szféra védelmére is nagy hangsúlyt fektettek; van például olvasási mód, amely reklámok és menük nélkül jeleníti meg a weboldalakat, de a böngésző természetesen meg tudja akadályozni a sütikkel való követést is.

+ mély rendszer-integráció, olvasásmód, bejelentkezés Apple ID-vel
– csak macOS-re és iOS-re elérhető

Így teszteltünk

Egy böngészőnél a sebesség és az aktuális szabványokkal való kompatibilitás akár a legfontosabb szempont is lehetne, de ezen a téren minden versenyző megfelelő eredményt mondhat magáénak; a sebességet a JetStream2-vel, a kompatibilitást pedig a HTML5Test segítségével végeztük el. Mindkét esetben a nagyobb érték jelent jobb teljesítményt, a HTML5 teszthez viszont annyit hozzáfűznénk, hogy a maximális pontszám 555, és a 480-500 közötti eredmény gyakorlati szempontból már tökéletesnek számít. Kíváncsiak voltunk még arra, hogy ugyanazt a weboldalgyűjteményt melyik böngésző nyitja meg a legkevesebb RAM felhasználása mellett. Ez persze kicsit trükkös, hiszen ha a böngésző több memóriát használ, akkor a fülek közötti váltás és az általános teljesítmény is gyorsabb, ugyanakkor a böngészővel párhuzamosan futó alkalmazások teljesítménye csökken.

Az értékelésnél figyelembe vettük továbbá a védelmi funkciókat, a bővíthetőséget és az egyedi megoldásokat is.

Utóbbiak megítélése a dolog természetéből adódóan valamelyest szubjektív. Végül, de nem utolsósorban azt is megnéztük, hogy milyen mértékű az adott böngésző asztali és mobil verziója közötti átjárás – a könyvjelzők mentése például alap, a megnyitott fülek átküldése és az olvasás folytatása viszont nem minden gyártónál az.

Böngészők összehasonlítása

Böngészők összehasonlítása

Verdikt

67 százalék nem tévedhet – vagy mégis? Három emberből kettő a Google böngészőjét használja, pedig van annál jobb szoftver, nem is egy. Windowson az Edge gyorsabb, kevesebb erőforrással is beéri, ráadásul több extra funkciót és egy remekül személyre szabható kezdőképernyőt is fel tud mutatni. Sőt, a Chromium motornak hála a Chrome-bővítmények is támogatottak, így rugalmasság terén sincs okunk panaszra. Összességében a Microsoft böngészőjét egyértelműen jobb választásnak tartjuk. Második helyre a Firefox futott be, elsősorban azért, mert rengeteg, a privát szférát és a biztonságunkat védő funkcióval rendelkezik. A Chrome a dobogó harmadik fokára kapaszkodott fel – a Google fejlesztőinek futniuk kellene pár optimalizációs kört még azelőtt, hogy felhasználók tömegei rájönnének, hogy az új Edge-nek már semmi köze a korábbi verziókhoz.

Értelemszerűen macOS-en a Safari jelenti a legjobb választást, mégpedig azért, mert ez tud a legjobban belesimulni az operációs rendszer működésébe (integrált szolgáltatások, teljesítmény optimalizáció, üzemidő stb.). Még akkor is így van, ha cserébe kicsit lassabb és zártabb.

22szept/21

Intel új generációs DDR5 memóriák

Rossz hír a Gamereknek…

A legfrissebb hírek szerint az Intel új generációs chipjeivel hiába lesznek papíron gyorsabbak a modulok, a játékoknál ez inkább lassulást jelent.

Az Intel 12. generációs, Alder Lake néven emlegetett processzorai lesznek az elsők, amik támogatják majd a DDR5-ös memóriákat. Mivel az AMD csak jövőre hozza ki az új chipjeit, a kékeknél a helyzeti előny, ugyanakkor a Zen architektúrán dolgozó mérnököknek még bőven van idejük foglalkozni az új generáció gyerekbetegségeivel, mint amilyen a jelek szerint az Intelnél fellépő latency problémája.

A most kiszivárgott teszten egy meg nem nevezett Intel processzort használtak, a CPU-Z adatokból azonban arra következtethetünk, hogy a 10 magos chip egy i5-12600K volt, míg a RAM egy kétcsatornás DDR5-6400, ahol 40-40-85 CR2 időzítést használtak. Az új chipek egyik újítása pedig a Gear 4 memória mód bevezetése lesz.

A Rocket Lake-kel vezette be az Intel a Gear 1 és Gear 2 módokat: előbbi 1:1-es arányt kínál a memória kontroller és a RAM frekvenciája között, míg utóbbi megfelezi a memória kontroller sebességét, hogy a RAM magasabb frekvenciát érhessen el, ezzel azonban növelve a késlekedést.

A jelenlegi tesztek alapján egy DDR4-2933-ról DDR4-3200-ra történő ugrás durván 7 ns latency növekedést, és ezzel 5% fps csökkenést jelenthet a játékoknál. A Gear 4 mód bevezetése elképesztő sebességeket tesz lehetővé (egy DDR5-6400 esetén 90GB/s-os sávszélről beszélünk), közben viszont 92 ns-mal növeli a késleltetést, így játékra gyakorlatilag alkalmatlanná teszik a dolgot.

Mivel az Alder Lake csak DDR5-4800-ig rendelkezik natív támogatással, az a biztos, ha ennél nem megyünk fentebb, csak akkor, ha valóban van értelme az extra sávszélnek. Emellett kíváncsian várjuk, milyen trükköket tervez bevetni az AMD a témában.