Tag Archives: cpu

/

Meghal a processzor – mínusz 80 fokon

Emlékeztek még a Gigabyte Open Overclocking tuningbajnokságra?

Itt van egy kis visszaemlékezés:

Mit kezd az ember egy féltégla méretű vörösréz tömbbel, százötven liter folyékony nitrogénnel, pár guriga konyhai papírtörlővel, egy törülközővel meg néhány befőttesgumival? MacGyver valószínűleg atom-tengeralattjárót építene belőle, a gömb alakú tévés szakács Buday megfőzné az egészet zöldborsos-ananászos kagylóragunak, a Gigabyte Open Overclocking 2009 tuningbajnokság magyar döntőjének résztvevői azonban sokkal gyakorlatiasabb célokra vetették be a fura arzenált: beleszerelték egy pécébe, és addig bütyköltek rajta, míg az kétszer olyan gyors nem lett, mint papíron kellene.

Számítógépet tuningolni nagyjából olyan, mint autót: van optikai tuning spoilerek és felnik helyett neonfénnyel villogó ventilátorokkal meg gravírozott gépházakkal, és van a nagypályások játéka, a teljesítménytuning. Az autóban általában a motort tuningolják, hogy gyorsabb legyen a gép, a pécében a processzort. A mai processzorok tömeggyártása vicces módon történik: a gyártósor végén bemérik az elkészült csipeket, aztán mindet olyan sebességű modellként adják el, amit a tesztek szerint még stabilan elbír – nagyjából mintha a Fiat-gyárban a futószalag végén a jobban sikerült darabokra ráírnák, hogy Maserati, a gyengébbekre meg hogy Grande Punto.

Ha nem megy stabilan a processzor, az általában azért van, mert túlmelegszik. Itt jönnek a képbe a tuningmesterek, akik brutális hűtőberendezéseket barkácsolnak a processzorra, amit aztán a papíron megengedettnél sokkal nagyobb teljesítményen hajtanak. Ha az ember veszi a bátorságot, lecsavarozza a pécéje házáról az oldallapot és belenéz, jó eséllyel egy hűtőbordát és egy ventilátort lát a processzorán (meg félcentis porréteget, de az már egy másik történet). A hűtőborda egy bordázott alumínium kocka, aminek annyi a feladata, hogy átvegye a processzorról a termelődő hőt, és átadja a környező levegőnek (azért néz ki úgy mint egy radiátor, hogy minél nagyobb felületen menjen ez a hőleadás), a ventilátor pedig ezt a forró levegőt szívja le az egész cuccról – a közhiedelemmel ellentétben, ami úgy tartja, hogy a hideg levegőt fújja rá.

Minél hidegebb, annál jobb

Gigabyte Open Overclocking 2009 - folyékony nitrogén
Gigabyte Open Overclocking 2009 – folyékony nitrogén

A processzorgyártók és tuningolók az évek során egy sor új technológiát találtak ki a hatékonyabb hűtésre: van vízhűtés, hőcsöves hűtés, a termoelektronikus alapokon működő Peltier-hűtés – és ott van minden hűtések királya, a folyékony nitrogén. Nitrogéngázunk van dögivel (mindjárt a levegőben majdnem négyszer annyi, mint az oxigén), ha lehűtjük mínusz 195,8 fokra, cseppfolyós halmazállapotot vesz fel, és nagyjából úgy fog kinézni, mint a víz. Azzal a különbséggel, hogy ha vizet öntünk a működő, alapjáraton 40-50 fokos processzorra, egy füstölgő roncsot kapunk, míg ha folyékony nitrogént, akkor szintén füstölgő, dermesztően hideg, és ettől megtáltosodott csipet.

A Gigabyte alaplapgyártó cég által szervezett magyar tuningbajnokság döntőjében két profi tuningoló csapat, az esélyesebbnek tartott budapesti OCTeamHungary és a Miskolcról érkezett kihívó HUN eXtreme OC Team mérkőzött meg. Egy 3 gigahertzes, négymagos Intel processzorból kellett a lehető legtöbbet kisajtolniuk; a dolgukat nehezítette, hogy ehhez egy vadonatúj alaplapmodellt kaptak, olyan BIOS-szal, azaz vezérlőszoftverrel, ami a verseny előtti este jelent csak meg. A versenygépekben egyébként Gigabyte GA-X58-UD4P alaplap, Intel Corei7 940 processzor, és nVidia 260GTX videokártya volt, amit egy 1000 wattos Enermax táp hajtott – persze ezt a szponzorok adták, így a versenyzők bátrabban locsolták a nitrogént, mint amikor otthon a saját gépeiket tuningolják.
Sufnituning

A csapatok laikus szemmel nézve ugyanazt a technológiát használták: a hűtés alapja egy nagyjából negyven centis, üreges, felül nyitott vörösréz tömb, amit ráerősítenek a processzorra, aztán feltöltik a cseppfolyós nitrogénnel, mint egy vázát vízzel. Az eszköz neve a szakzsargonban pot – főleg akkor nehéz nem észrevenni a könnyűdrogos áthallást, amikor már vadul gőzölög benne a nitrogén, párafelhőket pöfékelve. Az igazi tuningművészet azt megoldani, hogy a kicsapódó pára és jég ne tegye tönkre az egész gépet, no meg persze folyamatosan olyan hőmérsékleten tartani a processzort, amit még éppen elvisel – ugyanis a túl nagy hideget sem bírják az áramkörök. A versenyen megkínzott csipek mínusz nyolcvan körül adták be a kulcsot, de a csapatok elmondása szerint találkoztak már olyan processzorral is, ami mínusz 160-ig bírta. Túlhűtésnél egyébként a direkt ilyen vészhelyzetekre rendszeresített hajszárítóval húzzák feljebb pár fokkal a hőmérsékletet a profik.

A hűtés megépítéséhez mindenféle házi praktikát bevetnek a versenyzők a szigetelésként alkalmazott konyhai papírtörlőtől (egy kis szakmai titok: a Szilvia a legjobb, vécépapírral is kísérleteztek, de az nem szívja elég jól a nedvességet), a pot köré tekert, befőttesgumival rögzített frottír törülközőig. És ha még marad egy kis hely, az egész fölé lehet még emelni pár plusz ventilátort.

Gigabyte Open Overclocking 2009 - tuning

Gigabyte Open Overclocking 2009 – tuning

Na még egy megahertzet

Ha összeállt a hűtés, jöhet a türelemjáték: apránként emelni az órajelet, a tápfeszültséget, és figyelni, hogy stabil maradt-e a rendszer. Ha igen, még feljebb lehet tekerni pár megahertzzel, ha nem, valamit varázsolni kell a hűtéssel. Ez a rész elég hosszadalmas, és nem túl izgalmas, nagyjából olyan, mint a maratoni futás olimpiai döntőjében a második és a negyvenegyedik kilométer közötti rész; bár ott legalább nem süti el a kommentátor tízpercenként azt a poént, hogy mínusz negyven fok alatt a Windows is lefagy. Végül csak eljön az a pillanat, amikor mindkét csapat férfiasan beismeri, hogy ennél több teljesítményt nem tudnak kipréselni a vasból.

Ekkor jön igazságot osztani és eredményt hirdetni a 3D Mark 06, meg a többi tesztprogram, ami megmondja, hogy az azonos alkatrészekből álló két gép közül melyiket sikerült jobban túlpörgetni. A magyar extrémtuning-bajnokság döntőjében ez a Hun EXtreme OC Team csapatának jött össze: az alapban 3 gigahartzes processzoruk 4,9 gigáig bírta a túlhajtást (szoros volt a verseny, a másik csapat 4,8-ig jutott). Sokáig nem sütkérezhetnek a dicsőségben, mert hamarosan indulnak Prágába, az európai döntőre, és ha ott is a legjobbak között lesznek, Tajvanban mérkőzhetnek majd meg a műfaj Maradonáinak számító skandinávokkal, távol-keletiekkel és amerikaiakkal a világbajnoki címért.

/

AMD Renoir teszt

Az AMD új mobil processzora igencsak jól sikerült.

AMD Renoir CPU teszt

AMD Renoir CPU teszt

 

AMD Renoir CPU teszt

AMD Renoir CPU teszt

AMD Renoir CPU teszt

AMD Renoir CPU teszt

AMD Renoir CPU teszt

AMD Renoir CPU teszt

Maga a Ryzen 5 4500U egy 15 wattos TDP-vel rendelkező, hatmagos, SMT nélküli CPU, tulajdonképpen a januárban bejelentett Renoir sorozat egyik alsóbb szintű tagja. Összevetve az elődnek mondható négymagos, nyolcszálas Ryzen 5 3500U eredményeivel látványos a gyorsulás, Cinebench-ben, PCMarkban és Geekbenchben 20 százalékot meghaladó javulást láthatunk. Grafikai területen, azaz ott, ahol a Radeon magok száma csökkent, órajelük viszont nőtt, szintén előrelépés történt, a 3DMark Time Spy-ban 27, a Fire Strike-ban 9 százalékos teljesítménynövekedés látható. A játékok alatt ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a Far Cry 720p-ben, alacsony minőségi beállítások mellett 33-37 fps körül produkált, a GTA V Full HD és alacsony minőségi beállítások mellett pedig 36-54 fps értékeket mutatott.

/

Ilyen az 1 millás AMD proci

Las Vegasban a CES kiállításon kiderült, mi fogja meghajtani a következő évben piacra kerülő számítógépeket, és pusztán a bejelentések alapján nehéz eldönteni, hogy az AMD vagy az Intel áll-e nyerésre. Az AMD a laptopokba szánt Ryzen 4800U csippel törne előre, és van egy brutális lapkája is, a 64 magos Threadripper, csak profiknak.

Az asztali számítógépek piacán az AMD egyre népszerűbb a Intelénél olcsóbb, mégis elég jó teljesítményű Ryzen processzoroknak hála, ezért mindenki arra volt kíváncsi, most milyen laptopokba szánt csipeket jelent be a cég. Ez talán az egyetlen terület a fogyasztói piacon, ahol az Intelnek még versenyelőnye van, miután a mobilok piacát elbukta, és az ott uralkodó Qualcommnak egy percig sincs miért aggódnia.

Szálakra tépve

Az AMD legjobban várt bejelentése a Ryzen 4000-es sorozatú lapka, amely a 7 nm-es gyártási eljárásnak köszönhetően igen jó teljesítményt tud leadni. Az AMD pofátlanul átvette az Intel névadási módszerét, és két sorozatban adott ki Ryzen 4000-es csipeket, a nagyobb fogyasztású (45W) H-sorozat való a gémereknek, míg az U-sorozat (15W) a hosszú üzemidejű és ultravékony laptopokat hajtja meg.

A legerősebb változat, a Ryzen 7 4800U processzor 8 magos és 16 szálas, alaphangon 1,8 GHz órajelen működik, ami feltekerhető 4,2 GHz-ig. Többet elárul teljesítményéről, hogy a legközelebbi versenytársának tekinthető Intel Core i7-1065G7 csiphez képest 4 százalékkal jobb az egymagos teljesítménye, 90 százalékkal jobb többmagos feladatokban, és 28 százalékkal jobb a grafikája.

Természetesen az összes létező gyártó, az Acer, az Asus, a Dell, a HP és a Lenovo is piacra dob 2020 első negyedévében Ryzen 4000-re épülő laptopokat.

Ezek a csipek lesznek az AMD laptopos kínálatában:

AMD processzorok a kínálatban

AMD processzorok a kínálatban

Még egy ütőkártyát előhúzott az AMD a bemutatóján, a több mint egymillió forintba (3990 dollárba) kerülő bivalyerős Threadripper 3990X lapkát, amelynek 64 processzormagja van, 128 szálat kezel, és 288 MB cache van beleépítve. Ezt nyilvánvalóan nem laptopokba szánják, hanem asztali gépekbe, és ezen belül is csak a legkomolyabb filmes munkákon, animációkon dolgozó profik kezei közé való a szörnyeteg. A RED kamerák gyártójával tesztelték, megfelel-e a csip Hollywood igényeinek.

Az Intel nem volt túl erős az ellentámadásban. Már a CES előtt bejelentette, hogy a hamarosan boltokba kerülő Core i7 H-sorozatának tizedik generációja átlépi majd az 5 GHz-es határt, vagyis ezek a processzorok nagyobb órajelen dolgoznak majd, mint a Core i9-es csipjei. A lapkagyártó azt ígéri még, hogy javul a munkamegosztás a processzormagok közt, ami szintén jelentősen növelheti a csipek teljesítményét.

Sokkal több idő jutott a sajtótájékozatón az ígéretekre, a jövőbeli – talán 11. generációs – Tiger Lake plaformra. Ebben egy régi elmaradásukat pótolják azzal, hogy most először tesznek rendes grafikus gyorsítást a processzorba, magyarán az alaplapi videokártya sem lesz akkora szívás, mint most. Ez lesz a DG1 nevű grafikus mag, és a bemutató alapján csak annyit tudni róla, hogy a Destiny 2 játék jól fut rajta.

A korábbi grafikus teljesítmény duplázását ígérik

Erre viszont még várni kell, csak 2020 második felében érkeznek meg az új lapkák.

Ellenfél nélkül

Mivel a CES egyre inkább szól az autókról, és kevésbé a fogyasztói kütyükről, érthető a Qualcomm bejelentése: a Snapdragon Ride lehet a lelke az önjáró autóknak. Valamikor 2023-ban, mert az autógyártók eléggé lassú tempóban fejlesztenek. Persze a Qualcommot nem emiatt ismerjük jól, hanem amit a mobilok világában művel a cég.

Erről pedig mindent elmondtak még decemberben. Idén a csúcskategóriás mobilokban Snapdragon 865 dolgozik majd, amelyben igencsak felpörgetik a mesterséges intelligencia dedikált támogatását:

15 TOPS teljestményt pakolnak a lapkába.

Ez 15 ezer milliárd műveletet jelent másodpercenként, és több mint a duplája annak, amit az előző Snapdragon 855 csip tudott. A csipnek erre a tudására többek közt hang- és képfelismerő algoritmusok és appok épülhetnek, soha nem látott képességekkel, miközben az aksit sem merítik kiugró mértékben. A képfeldolgozás ezen kívül is nagyot ugrik:

összesen 2 gigapixelnyi információt tud feldolgozni.

Ezzel a képességgel lehetővé válik a 200 megapixeles szenzorok használata, és azok is megfelelő sebességgel, bemozdulás nélküli és jól fókuszált képeket tudnak majd produkálni. Persze sok gyártó úgy alkalmazza majd a 200 megapixeles szenzorokat, hogy a jobb képminőség érdekében több pixelből lesz egy, így valószínűleg a végén csak 50 vagy 25 megapixeles képeket kapunk majd.

Mivel mobilokról van szó, igen lényegesek a Qualcomm hálózati kapcsolatokat érintő fejlesztései. Természetesen a Snapdragon 865 alapból támogatja az 5G-t és a wifi 6-ot, a bluetooth frissítésével pedig javulhat a vezeték nélküli fülhallgatók minősége. Az aptX Adaptive kapcsolódási szabvány például támogatja a nagyfelbontású, 24 bites és 96 kHz-es audio jelfolyam továbbítását, míg az aptX Voice a telefonbeszélgetések minőségét emeli.

Egyedül az lehet necces az idei csúcsmobilokkal, hogy a 865-ös rendszercsipből kikerült a 4G és az 5G, külön csip kezeli a mobilnetes kapcsolatokat. Mivel a modem nem integrált, a mobilgyártóknak két külön alkatrészt kell megvenniük egy működőképes telefonhoz, ami növeli a helyigényt, és további drágulást okoz. Meg lehet nézni, hogy milyen 5G-s mobilok jelentek meg 2019-ben: mindegyik XXL-es modell a normál méretű változathoz képest, és a 7 hüvelykhez közelítő kijelzőikkel inkább nevezhetők tabletnek, mintsem telefonnak.

/

LPDDR5 támogatással jöhetnek az Intel Tiger Lake-U processzorai

A 10 nm-es csíkszélességgel készülő processzorok több előnyhöz is jutnak az új memória-típus jóvoltából.

Az Intel első olyan processzorai, amelyek 10 nm-es csíkszélességgel készülnek, már célba vették a mobil konfigurációk szegmensét, így egyre több és több noteszgépben, illetve konvertibilis megoldásban tűnhetnek fel. Az Ice Lake generációra persze elég sokat kellett várni, hiszen a 10 nm-es csíkszélességgel kapcsolatos nehézségek miatt több éves csúszást szenvedtek el. A következő generációnál, vagyis a Tiger Lake modelleknél, amelyek szintén 10 nm-es csíkszélességgel készülhetnek, remélhetőleg már minden a tervek szerint megy majd.

A Tiger Lake modellek szintén „Y”, illetve „U” sorozatú kivitelben érkezhetnek: előbbiek az ultrakompakt megoldások fedélzetén kapnak helyet, míg utóbbiak a vékony noteszgépekben tűnhetnek fel. A Tiger Lake-Y modellek esetében eddig arról szóltak az információk, hogy LPDDR4X memóriatámogatást kapnak az egységek, ám a Tiger Lake-U sorozat tagjainál a jelek szerint más lesz a helyzet, legalábbis erre utal egy bejegyzés, amely az Eurasian Economic Comission adatbázisában tűnt fel.

Eurasian Economic Comission adatbázis

Eurasian Economic Comission adatbázis – LPDDR5 támogatás – Intel Lake-U CPU

A bejegyzés egy Tiger Lake-U alapú prototípus konfigurációhoz kapcsolódik, de LPDDR4X helyett már következő generációs LPDDR5-ös memóriatámogatásról tesz említést. Az LPDDR5 egy új alacsony fogyasztású memória-szabvány, ami már 6400 MT/s sebességig skálázódik, vagyis lényegesen gyorsabb lesz, mint az LPDDR4X, ahol 4266 MT/s a plafon. A magasabb órajel és a magasabb memória-sávszélesség mellett van egy harmadik előny is, ami nem elhanyagolható: az új memóriaszabvány köré épülő lapkák akár 30%-kal alacsonyabb fogyasztás mellett is működhetnek, mint előző generációs társaik, ez pedig igen komoly előny a célszegmensben, hiszen segít az akkumulátoros üzemidő növelésében.

Az LPDDR5-ös memórialapkákat az SK Hynix és a Samsung is csak az év vége felé kezdheti szállítani, igaz, a Samsung háza táján már a lapkák tömegtermelése is megindult, méghozzá PoP (Package on Package) kivitelben.

/

Mit tud a 10. generációs Intel processzor

10. Generációs Intel processzor

10. Generációs Intel processzorok

Augusztus végén az Intel sokkolta a világot, legújabb 10. generációs processzorainak hivatalos bejelentésével. Ez, a 10. generáció ugyanis egy sokkal szignifikánsabb változást jelent a cég eddigi processzor családjaihoz képest. De mégis mi minden változott a legújabb kiadásban? Mi most erre próbáltuk megkeresni a választ!

Miben újító a 10. generáció?

Mielőtt belemerülnénk az elemzésbe fontos megemlítenünk, hogy a mostani újdonságok egyelőre csak notebookokban lesznek elérhetőek, így egyéni teljesítményük helyett azt érdemesebb vizsgálni, hogy hogyan szerepelnek egy egész részeként. A 10. generációs processzorok esetében a legnagyobb változást abban lehet látni, hogy már nem 14 nanométeres technológiával (amit 2014-óta használ a cég), hanem 10 nm-essel dolgoznak. A kisebb szám ebben az esetben azt jelenti, hogy a CPU sokkal energiatakarékosabb, amivel a notebook töltöttségi ideje növekszik.

A legújabb Intel processzor

A legújabb Intel processzor

De ezen kívül is történt pár innovatív újítás: a 10. generációs processzorokba végre beépítették a Thunderbolt 3-at, amivel jócskán megkönnyítették a notebookgyártók, főleg az Apple dolgát a fejlesztők. (A Thunderbolt 3 egy olyan csatlakozó, amivel külső egységeket lehet a gépre esetünkben a processzorhoz kapcsolni.) Továbbá az új chipek támogatni fogják a Wi-FI 6-ot (802.11ax) is, a legújabb Wi-Fi szabványt, ami csak most kezdte el meghódítani a piacot. Sőt a fejlesztők még arra is figyeltek, hogy a processzor grafikus tulajdonságait fejlesszék. Ugyan a beépített grafikus chip még mindig szitokszónak számít egy rendes videókártyához képest, de a vállalkozó kedvűek már 1080p-ben is (magasabb minőségben) élvezhetik a Fortnite-ot vagy a Dirt Rally 2-őt. De a 4K-s videók vágása, illetve a magas felbontású képek feldolgozása sem fog nagyobb problémát jelenteni a notebooknak.

U és Y Intel széria

U és Y Intel széria

Mennyi processzort kapunk?

Jelen pillanatban 11 darab 10. generációs intel processzor elérhető különböző laptopokban. Ezekből a chipekből 5 darab alsó kategóriás (Y-széria) és 6 darab már sokkal magasabb (U-széria) minőségű. De a lenti táblázatban az összes chip tulajdonságait közelebbről is megtekinthetitek:

Intel összehasonlító táblázat

Intel összehasonlító táblázat

Itt az ideje a cserének!

Összességében egy nagyon jó kis generációt hozott össze az Intel, mi pedig kíváncsian várjuk, hogy hogyan fognak legújabb chipjeik szerepelni a különböző notebookokban! Te lecseréled a notebookodat a legújabb generációra vagy vársz még egy darabig vele?

/

Jobb notebookokat vesznek a magyarok, mint tavaly

Négy éve még 120-150 ezer forintért, idén azonban már átlagosan 223 ezer forintos bruttó áron választottak noteszgépeket a vásárlók.

Ez az összeg 23 ezer forinttal magasabb a hazai átlagnál a Notebook.hu szerint. Érdekes, hogy jelenleg a gamer készülékek népszerűsége hajtja előre a legjobban a magyar piacot. A tizedik generációs Intel Core processzorok megjelenésével a szupervékony kivitelű, de munkaállomás teljesítményét kínáló típusok terén is bővülésre számítanak.

A GfK statisztikái szerint az átlag magyar ötévente cseréli le számítógépét,

egy tipikus vásárló élete negyedik vagy ötödik hordozható gépét vásárolja meg. Bár kevésbé könnyen hurcolhatók, az eladott noteszgépek nagyobbik hányada (65 százalék) 15-16 hüvelykes képernyővel rendelkezik, és mostanra a gépek 70 százalékát legális operációs rendszerrel együtt vásárolják. Bár

a noteszgépek piaca itthon összességében zsugorodik, ám ez leginkább a belépőszintű, és alsókategóriás (bruttó 200 ezer forint alatti árú) modelleket érinti Magyarországon.

Ugyanakkor az ennél drágább gamer, tehát az alapgépeknél erősebb grafikus gyorsítóval szerelt, játékok futtatására optimalizált noteszgépek eladásai 35 százalékkal bővültek egy év alatt, ami mintegy 15 százalékkal jobb a hazai átlagnál.

A gamer gépek mellett a könnyű és vékony kivitelű, ám nagyteljesítményű hardverrel szerelt hordozható munkaállomások eladásai is emelkedni kezdtek: a jellemzően 300 ezer forintnál drágább modellek már alkalmasak komolyabb grafikus, videós vagy tervezési feladatokra, de a kreatív vagy mérnöki munkát végzők mellett már azok is előszeretettel vásárolják ezeket, akik hobbiszinten fotóznak vagy videóznak.

Míg négy évvel ezelőtt a notebookok többségét még üzletben vásárolták Magyarországon, addig mostanra az online megrendelés lett a gyakoribb (60 százalék) az offline vásárlásnál (40 százalék).