Tag Archives: intel

/

Új Mac processzorok

Új oprendszerek és saját szilíciumlapka

Közel négy évtized alatt háromféle processzor architektúrát használt az Apple a számítógépeiben, tehát az efféle átállásban egészen komoly gyakorlatot szerzett. Valahogy mindig úgy alakult, hogy a kulcsfontosságú programok, melyek a felhasználóknak fontosak, hamar megjelentek az új platformokon. A fejlesztők sohasem hagyták cserben az Apple-t.

Új MAC CPU-k érlkeznek

Új MAC CPU-k érlkeznek

A nyolcvanas-kilencvenes években Motorola 68K processzorok dolgoztak az Apple gépeiben, utána következett a PowerPC korszak, 1994-ben dobták piacra az első ezzel szerelt gépet. Az Apple emulátorral oldotta meg a korábbi 68K-s programok futtatását, amit minden számítógéphez mellékeltek a Mac OS részeként. Ebből a megoldásból adódott egy kis sebességbeli hátrány a natív PowerPC-s programokhoz képest, de legalább tovább lehetett vinni a meglévő szoftverállományt.

Ez a korszak 11 éven át tartott, és a hagyományos pc-khez hasonlóan elképesztő fejlődésen ment keresztül a Macintosh. Eleinte a processzorok 60 Mhz órajelen működtek, a végén 45-ször gyorsabban, 2,7 GHz-en pörögtek a csipek. Csakhogy az Apple így sem volt elégedett a PowerPC-vel, mert nem tudták követni a lépést a pc-k piacán óriásit futó Intellel. Borzasztóan melegedtek a PowerPC csipek, és ez megnehezítette a laptopokban való használatot.

Tizenöt évvel ezelőtt jelentette be az Apple, hogy átáll Intelre, és ez óriási lökést adott a cég számítógépeinek teljesítményben. Itt vált megint izgalmassá a Mac, a gépek egyszer csak mindenhol felbukkantak a jellegzetes logóval a fedelükön. Nagyrészt az Intelnek is köszönhető, hogy az Apple olyan meghatározó eszközöket tudott piacra dobni, mint a szupervékony Macbook Air.

Ezt az átállást is egy segédprogram, a Rosetta segítette az első években, amely bizonyos PowerPC-re megírt programokat Intelen is elérhetővé tett. Később ezt kivették a Mac OS-ből, nem volt már rá szükség, az Apple ugyanis jól kihasználta a megnőtt népszerűségét. Az App Store üzleti modelljével a kezébe vette az alkalmazások forgalmazását, és olyan kereskedelmi csatornát nyitott meg a fejlesztők előtt, amely eleinte egyik rivális platformon sem volt működött ennyire gördülékenyen.

Most átállunk ARM architektúrára, erre épülnek az Apple csipjei. Megint hasonló előnyökkel kecsegtet a váltás, mint az Intel idejében: vékonyabb, hatékonyabb számítógépeket tudnak vele építeni, fejlett energiamenedzsmenttel. Van némi tapasztalatuk ezzel szilíciummal: több mint egy évtizede fejlesztik, és az első iPad csipjéhez képest ezerszeresére nőtt a teljesítmény. Tíz év alatt körülbelül 2 milliárd eszközt szállítottak le Apple-csipekkel, ehhez fognak most hozzátenni évente pár tízmilliót a Mac gépek bevonásával.

 

/

Intel CPU hiba

Kimondottan a notebook Intel processzorokkal van baj – fejlesztői környezetben összeomlanak

Nem voltak kegyesek az elmúlt évek az Intelhez, a 14 nm-es gyártástechnológián való megragadása mellett számos különböző súlyosságú, hardveres szintű sérülékenységet is felfedeztek a processzoraiban. Most újból kellemetlen helyzetbe került a vállalat, egy rejtélyes bug jóvoltából a legújabb laptopos processzoraival szerelt gépek komplett operációs rendszere összeomlasztható a cseh JetBrains cég IntelliJ fejlesztői környezetének puszta elindításával.

Baj van az Intel laptopos processzoraival

Baj van az Intel laptopos processzoraival

A Java alkalmazások fejlesztéséhez optimalizált, professzionális fejlesztői környezet kizárólag a nemrég piacra került, Ice Lake családba tartozó, tizedik generációs Core processzorokon okoz gondot. A már 10 nm-es széria tagjai egyelőre nagyon kevés laptopban találhatóak meg, a hibáról a legújabb MacBook Airt és Microsoft Surface Prót használók számoltak be.

Az összeomlás Windows, Linux és Mac OS alatt is megtörténik.

A hiba felderítését célzó nyomozás arra jutott, hogy magukban a processzorokban van az operációs rendszert összeomlasztó hiba: az IntelliJ valamiféle olyan utasításszekvenciát ad az indulásakor, amitől orra bukik az Intel technikája.

Hírünk írásáig az Intel nem kommentálta az aggasztó problémát, így arról sincs információ, hogy elhárítható-e szoftveres javítással.

 

/

Biztonsági hiba az Intel processzoroknál

Tényleg kukázni kell?

Intel CPU biztonsági hiba

Intel CPU biztonsági hiba

A szakértők szerint egy egyszerű frissítéssel nem orvosolható az a hiba, ami az Intel elmúlt öt évben gyártott processzorait érinti. A CSME (Converged Security and Management Engine) Firmware-t érintő biztonsági hiba minden 10. generáció előtti processzort érint.

Az Intel korábban elismerte a hibát, és kiküldte a felhasználóknak a frissítést, ami az ígéretek szerint megoldja a processzor sebezhetőségét, de a szakértők szerint a hiba olyan jellegű, amit nem lehet ilyen módon orvosolni. Úgy tűnik, hogy a hiba a CSME bootROM részében van, ami a gyártás után nem változtatható meg.

A sebezhetőség miatt a támadók magasabb jogosultságokat szerezhetnek meg, és a támadás észrevétlen marad, és a kártékony programot nem lehet eltávolítani a gépről. A hardver azonosítókhoz, digitális tartalmakhoz és titkosított merevlemezekhez is hozzáférést kaphatnak.

A szakemberek szerint az egyetlen módja, hogy megszűnjön a fenyegetettség, ha új, 10. generációs CPU-t szerel az asztali gépbe, vagy vesz egy új notebookot.
Honnan tudom, hogy érintett vagyok?

Hogy egyáltalán milyen típusú processzor van a gépében azt legegyszerűbben úgy derítheti ki, ha a Windows start menüjéből a Gépház menüpontot választja ki, rögtön a bekapcsolás gomb felett. Onnan a Rendszer menüpontot kell választani, majd a névjegyet, és kiderül, hogy milyen processzor van a gépben.

Ha Mac gépe van vagy Linux rendszert használt, akkor egy parancssort kell beírni, erről és hogy pontosan melyik generációhoz tartozik a processzora itt ad egyértelmű segítséget az Intel.

Ha érintett is, ne dobja el azonnal a számítógépét

Viszont nem árt körültekintőnek lennie, mikor nyilvános wifi hálózatra jelentkezik be, vagy hogy milyen programokat és honnan telepít, illetve hogyan védi az otthoni hálózatait.

/

Ilyen az 1 millás AMD proci

Las Vegasban a CES kiállításon kiderült, mi fogja meghajtani a következő évben piacra kerülő számítógépeket, és pusztán a bejelentések alapján nehéz eldönteni, hogy az AMD vagy az Intel áll-e nyerésre. Az AMD a laptopokba szánt Ryzen 4800U csippel törne előre, és van egy brutális lapkája is, a 64 magos Threadripper, csak profiknak.

Az asztali számítógépek piacán az AMD egyre népszerűbb a Intelénél olcsóbb, mégis elég jó teljesítményű Ryzen processzoroknak hála, ezért mindenki arra volt kíváncsi, most milyen laptopokba szánt csipeket jelent be a cég. Ez talán az egyetlen terület a fogyasztói piacon, ahol az Intelnek még versenyelőnye van, miután a mobilok piacát elbukta, és az ott uralkodó Qualcommnak egy percig sincs miért aggódnia.

Szálakra tépve

Az AMD legjobban várt bejelentése a Ryzen 4000-es sorozatú lapka, amely a 7 nm-es gyártási eljárásnak köszönhetően igen jó teljesítményt tud leadni. Az AMD pofátlanul átvette az Intel névadási módszerét, és két sorozatban adott ki Ryzen 4000-es csipeket, a nagyobb fogyasztású (45W) H-sorozat való a gémereknek, míg az U-sorozat (15W) a hosszú üzemidejű és ultravékony laptopokat hajtja meg.

A legerősebb változat, a Ryzen 7 4800U processzor 8 magos és 16 szálas, alaphangon 1,8 GHz órajelen működik, ami feltekerhető 4,2 GHz-ig. Többet elárul teljesítményéről, hogy a legközelebbi versenytársának tekinthető Intel Core i7-1065G7 csiphez képest 4 százalékkal jobb az egymagos teljesítménye, 90 százalékkal jobb többmagos feladatokban, és 28 százalékkal jobb a grafikája.

Természetesen az összes létező gyártó, az Acer, az Asus, a Dell, a HP és a Lenovo is piacra dob 2020 első negyedévében Ryzen 4000-re épülő laptopokat.

Ezek a csipek lesznek az AMD laptopos kínálatában:

AMD processzorok a kínálatban

AMD processzorok a kínálatban

Még egy ütőkártyát előhúzott az AMD a bemutatóján, a több mint egymillió forintba (3990 dollárba) kerülő bivalyerős Threadripper 3990X lapkát, amelynek 64 processzormagja van, 128 szálat kezel, és 288 MB cache van beleépítve. Ezt nyilvánvalóan nem laptopokba szánják, hanem asztali gépekbe, és ezen belül is csak a legkomolyabb filmes munkákon, animációkon dolgozó profik kezei közé való a szörnyeteg. A RED kamerák gyártójával tesztelték, megfelel-e a csip Hollywood igényeinek.

Az Intel nem volt túl erős az ellentámadásban. Már a CES előtt bejelentette, hogy a hamarosan boltokba kerülő Core i7 H-sorozatának tizedik generációja átlépi majd az 5 GHz-es határt, vagyis ezek a processzorok nagyobb órajelen dolgoznak majd, mint a Core i9-es csipjei. A lapkagyártó azt ígéri még, hogy javul a munkamegosztás a processzormagok közt, ami szintén jelentősen növelheti a csipek teljesítményét.

Sokkal több idő jutott a sajtótájékozatón az ígéretekre, a jövőbeli – talán 11. generációs – Tiger Lake plaformra. Ebben egy régi elmaradásukat pótolják azzal, hogy most először tesznek rendes grafikus gyorsítást a processzorba, magyarán az alaplapi videokártya sem lesz akkora szívás, mint most. Ez lesz a DG1 nevű grafikus mag, és a bemutató alapján csak annyit tudni róla, hogy a Destiny 2 játék jól fut rajta.

A korábbi grafikus teljesítmény duplázását ígérik

Erre viszont még várni kell, csak 2020 második felében érkeznek meg az új lapkák.

Ellenfél nélkül

Mivel a CES egyre inkább szól az autókról, és kevésbé a fogyasztói kütyükről, érthető a Qualcomm bejelentése: a Snapdragon Ride lehet a lelke az önjáró autóknak. Valamikor 2023-ban, mert az autógyártók eléggé lassú tempóban fejlesztenek. Persze a Qualcommot nem emiatt ismerjük jól, hanem amit a mobilok világában művel a cég.

Erről pedig mindent elmondtak még decemberben. Idén a csúcskategóriás mobilokban Snapdragon 865 dolgozik majd, amelyben igencsak felpörgetik a mesterséges intelligencia dedikált támogatását:

15 TOPS teljestményt pakolnak a lapkába.

Ez 15 ezer milliárd műveletet jelent másodpercenként, és több mint a duplája annak, amit az előző Snapdragon 855 csip tudott. A csipnek erre a tudására többek közt hang- és képfelismerő algoritmusok és appok épülhetnek, soha nem látott képességekkel, miközben az aksit sem merítik kiugró mértékben. A képfeldolgozás ezen kívül is nagyot ugrik:

összesen 2 gigapixelnyi információt tud feldolgozni.

Ezzel a képességgel lehetővé válik a 200 megapixeles szenzorok használata, és azok is megfelelő sebességgel, bemozdulás nélküli és jól fókuszált képeket tudnak majd produkálni. Persze sok gyártó úgy alkalmazza majd a 200 megapixeles szenzorokat, hogy a jobb képminőség érdekében több pixelből lesz egy, így valószínűleg a végén csak 50 vagy 25 megapixeles képeket kapunk majd.

Mivel mobilokról van szó, igen lényegesek a Qualcomm hálózati kapcsolatokat érintő fejlesztései. Természetesen a Snapdragon 865 alapból támogatja az 5G-t és a wifi 6-ot, a bluetooth frissítésével pedig javulhat a vezeték nélküli fülhallgatók minősége. Az aptX Adaptive kapcsolódási szabvány például támogatja a nagyfelbontású, 24 bites és 96 kHz-es audio jelfolyam továbbítását, míg az aptX Voice a telefonbeszélgetések minőségét emeli.

Egyedül az lehet necces az idei csúcsmobilokkal, hogy a 865-ös rendszercsipből kikerült a 4G és az 5G, külön csip kezeli a mobilnetes kapcsolatokat. Mivel a modem nem integrált, a mobilgyártóknak két külön alkatrészt kell megvenniük egy működőképes telefonhoz, ami növeli a helyigényt, és további drágulást okoz. Meg lehet nézni, hogy milyen 5G-s mobilok jelentek meg 2019-ben: mindegyik XXL-es modell a normál méretű változathoz képest, és a 7 hüvelykhez közelítő kijelzőikkel inkább nevezhetők tabletnek, mintsem telefonnak.

/

LPDDR5 támogatással jöhetnek az Intel Tiger Lake-U processzorai

A 10 nm-es csíkszélességgel készülő processzorok több előnyhöz is jutnak az új memória-típus jóvoltából.

Az Intel első olyan processzorai, amelyek 10 nm-es csíkszélességgel készülnek, már célba vették a mobil konfigurációk szegmensét, így egyre több és több noteszgépben, illetve konvertibilis megoldásban tűnhetnek fel. Az Ice Lake generációra persze elég sokat kellett várni, hiszen a 10 nm-es csíkszélességgel kapcsolatos nehézségek miatt több éves csúszást szenvedtek el. A következő generációnál, vagyis a Tiger Lake modelleknél, amelyek szintén 10 nm-es csíkszélességgel készülhetnek, remélhetőleg már minden a tervek szerint megy majd.

A Tiger Lake modellek szintén „Y”, illetve „U” sorozatú kivitelben érkezhetnek: előbbiek az ultrakompakt megoldások fedélzetén kapnak helyet, míg utóbbiak a vékony noteszgépekben tűnhetnek fel. A Tiger Lake-Y modellek esetében eddig arról szóltak az információk, hogy LPDDR4X memóriatámogatást kapnak az egységek, ám a Tiger Lake-U sorozat tagjainál a jelek szerint más lesz a helyzet, legalábbis erre utal egy bejegyzés, amely az Eurasian Economic Comission adatbázisában tűnt fel.

Eurasian Economic Comission adatbázis

Eurasian Economic Comission adatbázis – LPDDR5 támogatás – Intel Lake-U CPU

A bejegyzés egy Tiger Lake-U alapú prototípus konfigurációhoz kapcsolódik, de LPDDR4X helyett már következő generációs LPDDR5-ös memóriatámogatásról tesz említést. Az LPDDR5 egy új alacsony fogyasztású memória-szabvány, ami már 6400 MT/s sebességig skálázódik, vagyis lényegesen gyorsabb lesz, mint az LPDDR4X, ahol 4266 MT/s a plafon. A magasabb órajel és a magasabb memória-sávszélesség mellett van egy harmadik előny is, ami nem elhanyagolható: az új memóriaszabvány köré épülő lapkák akár 30%-kal alacsonyabb fogyasztás mellett is működhetnek, mint előző generációs társaik, ez pedig igen komoly előny a célszegmensben, hiszen segít az akkumulátoros üzemidő növelésében.

Az LPDDR5-ös memórialapkákat az SK Hynix és a Samsung is csak az év vége felé kezdheti szállítani, igaz, a Samsung háza táján már a lapkák tömegtermelése is megindult, méghozzá PoP (Package on Package) kivitelben.

/

Mit tud a 10. generációs Intel processzor

10. Generációs Intel processzor

10. Generációs Intel processzorok

Augusztus végén az Intel sokkolta a világot, legújabb 10. generációs processzorainak hivatalos bejelentésével. Ez, a 10. generáció ugyanis egy sokkal szignifikánsabb változást jelent a cég eddigi processzor családjaihoz képest. De mégis mi minden változott a legújabb kiadásban? Mi most erre próbáltuk megkeresni a választ!

Miben újító a 10. generáció?

Mielőtt belemerülnénk az elemzésbe fontos megemlítenünk, hogy a mostani újdonságok egyelőre csak notebookokban lesznek elérhetőek, így egyéni teljesítményük helyett azt érdemesebb vizsgálni, hogy hogyan szerepelnek egy egész részeként. A 10. generációs processzorok esetében a legnagyobb változást abban lehet látni, hogy már nem 14 nanométeres technológiával (amit 2014-óta használ a cég), hanem 10 nm-essel dolgoznak. A kisebb szám ebben az esetben azt jelenti, hogy a CPU sokkal energiatakarékosabb, amivel a notebook töltöttségi ideje növekszik.

A legújabb Intel processzor

A legújabb Intel processzor

De ezen kívül is történt pár innovatív újítás: a 10. generációs processzorokba végre beépítették a Thunderbolt 3-at, amivel jócskán megkönnyítették a notebookgyártók, főleg az Apple dolgát a fejlesztők. (A Thunderbolt 3 egy olyan csatlakozó, amivel külső egységeket lehet a gépre esetünkben a processzorhoz kapcsolni.) Továbbá az új chipek támogatni fogják a Wi-FI 6-ot (802.11ax) is, a legújabb Wi-Fi szabványt, ami csak most kezdte el meghódítani a piacot. Sőt a fejlesztők még arra is figyeltek, hogy a processzor grafikus tulajdonságait fejlesszék. Ugyan a beépített grafikus chip még mindig szitokszónak számít egy rendes videókártyához képest, de a vállalkozó kedvűek már 1080p-ben is (magasabb minőségben) élvezhetik a Fortnite-ot vagy a Dirt Rally 2-őt. De a 4K-s videók vágása, illetve a magas felbontású képek feldolgozása sem fog nagyobb problémát jelenteni a notebooknak.

U és Y Intel széria

U és Y Intel széria

Mennyi processzort kapunk?

Jelen pillanatban 11 darab 10. generációs intel processzor elérhető különböző laptopokban. Ezekből a chipekből 5 darab alsó kategóriás (Y-széria) és 6 darab már sokkal magasabb (U-széria) minőségű. De a lenti táblázatban az összes chip tulajdonságait közelebbről is megtekinthetitek:

Intel összehasonlító táblázat

Intel összehasonlító táblázat

Itt az ideje a cserének!

Összességében egy nagyon jó kis generációt hozott össze az Intel, mi pedig kíváncsian várjuk, hogy hogyan fognak legújabb chipjeik szerepelni a különböző notebookokban! Te lecseréled a notebookodat a legújabb generációra vagy vársz még egy darabig vele?

/

Jobb notebookokat vesznek a magyarok, mint tavaly

Négy éve még 120-150 ezer forintért, idén azonban már átlagosan 223 ezer forintos bruttó áron választottak noteszgépeket a vásárlók.

Ez az összeg 23 ezer forinttal magasabb a hazai átlagnál a Notebook.hu szerint. Érdekes, hogy jelenleg a gamer készülékek népszerűsége hajtja előre a legjobban a magyar piacot. A tizedik generációs Intel Core processzorok megjelenésével a szupervékony kivitelű, de munkaállomás teljesítményét kínáló típusok terén is bővülésre számítanak.

A GfK statisztikái szerint az átlag magyar ötévente cseréli le számítógépét,

egy tipikus vásárló élete negyedik vagy ötödik hordozható gépét vásárolja meg. Bár kevésbé könnyen hurcolhatók, az eladott noteszgépek nagyobbik hányada (65 százalék) 15-16 hüvelykes képernyővel rendelkezik, és mostanra a gépek 70 százalékát legális operációs rendszerrel együtt vásárolják. Bár

a noteszgépek piaca itthon összességében zsugorodik, ám ez leginkább a belépőszintű, és alsókategóriás (bruttó 200 ezer forint alatti árú) modelleket érinti Magyarországon.

Ugyanakkor az ennél drágább gamer, tehát az alapgépeknél erősebb grafikus gyorsítóval szerelt, játékok futtatására optimalizált noteszgépek eladásai 35 százalékkal bővültek egy év alatt, ami mintegy 15 százalékkal jobb a hazai átlagnál.

A gamer gépek mellett a könnyű és vékony kivitelű, ám nagyteljesítményű hardverrel szerelt hordozható munkaállomások eladásai is emelkedni kezdtek: a jellemzően 300 ezer forintnál drágább modellek már alkalmasak komolyabb grafikus, videós vagy tervezési feladatokra, de a kreatív vagy mérnöki munkát végzők mellett már azok is előszeretettel vásárolják ezeket, akik hobbiszinten fotóznak vagy videóznak.

Míg négy évvel ezelőtt a notebookok többségét még üzletben vásárolták Magyarországon, addig mostanra az online megrendelés lett a gyakoribb (60 százalék) az offline vásárlásnál (40 százalék).