Tag Archives: notebook

/

MSI munkagép a mindennapokra

NVIDIA MX450 grafikával és Intel Tiger Lake processzorral készülnek a mindennapos használatra szánt Modern 14 és Modern 15 laptopok.

Az idei IFA kiállításra rengeteg új laptopot vitt magával az MSI. Ezek közül az érdekesebbek közé tartozik a Modern széria, méghozzá azért, mert ennél a mindennapos használatra koncentrált a gyártó. A Modern 14 és Modern 15 modellek az Intel Tiger Lake processzoraira és az NVIDIA MX450-es grafikus vezérlőjére építenek.

A kijelzők már a True Color 3.0 technológiát is támogatják, az üzemidő 10 órás lehet maximum, van WiFi, Hi-Res Audio, Thunderbolt 4 port, illetve a strapabíró ház MIL-STD-810G minősítést is kapott. Az 1,3 kilogrammos gépekbe Core i5-1135G7 és Core i7-1165G7 között lehet CPU-t válogatni. Az MX450-es GPU opcionális.

RAM-ból maximum 32 és 64 GB DDR4-3200-as fér a laptopokba, amelyek 14 és 15,6 hüvelykes IPS-kijelzőt kaptak, az sRGB skálát 100 százalékban lefedik a panelek. Az 52 Wh-s akku 95 és 65 wattos adapterrel is tölthető.

MSI Modern notebook

MSI Modern munkagép notebook

/

Nem gyárt több notebookot a Toshiba

A legelső hordozható számítógépet a Toshibának köszönhetjük, most mégis el kell búcsúznunk a márkától.

A Toshiba a PC-s üzletágának több mint 80%-át még 2018-ban adta el a Sharp-nak, most 2020-ban a maradékot is. A Sharp Dynabook néven forgalmazza azóta a hordozható számítógépeit, ezt a Toshiba notebook tulajok a driverek elérésének linkjénél már meg is tapasztalhatták.

Toshiba T1100 a világ első notebook-ja

Toshiba T1100 a világ első notebook-ja

A Toshiba az első kereskedelmi forgalomban is kapható T1100 noteszgéppel kezdetben a legjelentősebb gyártónak számított. Sajnos a lendület a 2010-es évekre elfogyott.

Nagyon sajnálni fogjuk, hiszen a márka ismert, jó minőségű laptopokkal volt jelen a piacon.

Bár korábban az IBM is hasonlóan változtatta felállását és fut sikeresen Lenovo néven. Meglátjuk mire képes a Dynabook…

/

Asus TUF A15 teszt

A kis demonstrátor…

 

A teljes nevén Asus TUF Gaming A15 FA506 laptopba AMD Ryzen 7 4800H processzor került, ami nagy ugrás a teljesítményben a tavalyi AMD-khez képest, mégiscsak 8 mag dolgozik 16 szál kezelésével. Emellé egy Nvidia Geforce RTX 2060 6GB-os grafikus gyorsítót pakoltak be az általunk tesztelt modellbe. Ehhez tartozik még 16 GB RAM, amit később 32-ig lehet bővíteni.

A videojátékos laptopok közt az Asus TUF A15 a körülbelül 450 ezer forintos árral még a pénztárcabarát kategóriába esik, és a benne dolgozó hardver a következő 4-5 évre elegendő lehet. Vannak kompromisszumok, hogyne lennének, hiszen az Asusnál a TUF az elérhető árú gaming, a csúcskategóriát a ROG sorozat képviseli. De egyik sem olyan súlyos probléma, amivel ne lehetne együtt élni.

HÁROMSZOR IS GONDOLTAK A TÁRHELYRE

Ezzel a konfigurációval a legtöbb mai játék ultra beállítás mellett legalább 60 fps körüli értéket produkált, vagy annál többet, ez alapján a következő években még jól fog teljesíteni a laptop. A Ryzen puszta erején kívül a leginkább jövőbiztos tulajdonsága a laptopnak a lenyűgöző tárhelybővítési lehetőség. Az eleve meglévő PCIe ssd kártya mellé még egyet beszerelhetünk, és ha ez nem lenne elég, akkor ott van még egy 2,5 hüvelykes bővítőhely nagyobb kapacitású merevlemeznek vagy ssd-nek. Több terabájtos tárhellyel a laptop videók vágásához is jó lehet.

Dizájn tekintetében strapabíró és dögös a TUF A15

Csak egy szolid logót láthatunk a szürke fémborításon, illetve amint elkezdjük használni, az ujjlenyomataink is megjelennek rajta. A műanyagból készült belsejében is a zsíros foltok lesznek a domináns díszítőelemek. A forma egyébként jó, bőséges mélysége van a gépnek, a billentyűzet alatt kényelmesen meg tudjuk támasztani a csuklónkat, a kijelző alatti rész pedig a jobb szellőzést segíti azzal, hogy szabadabb utat biztosít a távozó meleg levegőnek. Ezt azonban nem sikerült igazán jól megoldani, egy jobb oldali nyíláson a saját egérfogó kezünket tudjuk melegíteni (már aki jobbkezes), ami a következő nyári hónapokban nem lesz túl kellemes. Hogy vékony legyen a kijelző körüli káva, és a webkamera a fenti pozícióban maradjon, a lencse egy kitüremkedésbe került, ami az iPhone X kamerás betüremkedésének az ellentéte.

Portokkal jól felszerelt a TUF A15, ezek többsége a baloldalra került. Van Ethernet, HDMI, két USB 3.2-es aljzat, valamint egy UDB Type-C, ami sem töltőként nem funkcionál, sem a Thunderbolt 3-at nem tudja, de legalább Displayportként működik, így plusz kijelzőt köthetünk rá.

A BILLENTYŰZET RGB HÁTTÉRVILÁGÍTÁST KAPOTT, KIEMELTÉK A WASD GOMBOKAT

Látszik az Asus erőfeszítése, hogy ránézésre is nyilvánvaló legyen, ez egy gaming laptop. A gombok útja elegendő, talán egy kicsit puhák, hozzájuk kellett szokni, aminek nem annyira a játéknál, inkább munka közben volt jelentősége. Eleinte zavaró volt munka közben a WASD eltérő színe, azt súgta a periferikus látásomnak, hogy pár oszloppal jobbra tegyem le a kezemet, de pár hét alatt ezen is átlendültem. Azért viszont piros pont jár az Asusnak, hogy a baloldali Windows-gomb egy kombinációval kikapcsolható, nehogy véletlenül rányomjunk, és ezzel megszakítsuk a játékot. A numerikus gombok kicsit kisebb méretűek, de ez nem megy a használhatóság rovására, amúgy is sokkal fontosabb, hogy a többi gombnak elég hely jusson. Egyedül a touchpad lehetne nagyobb méretű, de ez is teljesen jól működik, elég pontos.

A TUF A15 felszerelésének egyik vitatható eleme a kijelző, a 15,6 hüvelykes 1080p felbontású és 144 Hz-es képfrissítésű IPS-panel. Ennek nem túl alacsony a válaszideje, ami profi videojátékosoknak problémás lehet, megfontolandó egy külső kijelző beszerzése. A panel színkezelése sem kimagasló, az sRGB színtartományt bő hatvan százalék körül fedi le, ami megkérdőjelezi azt is, hogy mennyire érdemes a gépet kreatív munkára használni. Játékra még csak-csak, ott kevésbé zavarók a pontatlan színek, de videók vágásánál már fontos az sRGB 100 százalékos lefedése.

Jobb volt a vizuális élmény profi külső kijelzővel

Hangban viszont sok szempontból erős a gép: a hangszóró is jó, erősek a basszusok, de azért fejhallgató javasolt a zajos hűtőrendszer miatt. Érdemes lehet alulról extra hűtést alápakolni, és semmiképpen nem a saját térdünket, mert azt rendesen felfűtheti. Szerencsére a billentyűzeten kevésbé érezhető ez a melegedés, így azért kényelmesen játszhatunk. A processzor hőmérséklete 90 Celsius-fokot ér el, míg a GPU nagyjából 80 fokon pörög terhelés esetén.

Az aksi ebben a modellben 90 wattórás (van 48-as is), amivel óvatosan, csendes módba kapcsolva ki lehet húzni egy munkanapot. Azért a tégla méretű, 230 wattos töltőt jobb a közelben tartani, mert nagyobb teljesítményre kapcsolva pár órára csökken a használati idő, játékkal pedig örülhetünk egyetlen órácskának.

Mindent összegezve az Asus igazi erőművet rakott össze, és a 450 ezer forint körüli ár ebben a szegmensben még a diszkont kategóriába esik. A Ryzen 4800H és az RTX 2060 kombinációja garantálja a gép több éves élettartamát, remekül pörögnek rajta a játékok, és munkára is jól befogható. Ritkán kell a tárhely felszabadításával bajlódni, ám elkötelezett játékosként otthon valószínűleg monitorral és profi külső billentyűzettel használnám, hogy ne maradjon semmi kompromisszum.

/

Ez meg melyik noti lehet?

Intel® Core™ i5-10300H Processor (8M Cache, up to 4.50 GHz) • FreeDos • 8GB DDR4 2666MHz RAM • 512 GB NVMe PCIe SSD • 15.6″ FullHD (1920 x 1080) matt IPS LCD kijelző • NVIDIA® GeForce™ GTX 1650 4GB GDDR6 grafikus vezérlő • GigabitLAN RJ45 (1 db) • Wi-Fi 802.11 ax • Bluetooth 5.0 • HDMI (1db) • USB 3.1 (3db) • USB-C 3.1 (1db) • SD/SDHX/SDXC-kártyaolvasó • Beépített HD Webkamera (30fps@720p…

A válasz:

Ez egy MSI GF63 Thin 10SCXR (9S7-16R412-234HU) notebook.

Egy-két dologra befogható… 🙂

MSI GF63 Thin 10SCXR (9S7-16R412-234HU)

MSI GF63 Thin 10SCXR (9S7-16R412-234HU)

/

A legújabb hybridgép: kicsi tablet, kicsit laptop: Surface Pro 7

Lassan már egy évtizede ígéri a Microsoft, hogy eljön a hibrid gépek korszaka, és ezt a víziót mindig is az általa fejlesztett Surface támasztotta alá a legjobban. Még úgy is, hogy a redmondi csapat túlságosan konzervatív, rendkívül lassan halad előre. Az aktuális Surface Pro 7 gépről is azt tudjuk csak határozottan kijelenteni, hogy ugyanolyan dögös és profi gép, mint a tavalyi 6-os verzió, de azért változtattak rajta egy-két dolgot. Ugyanezt mondtuk tavaly is, csak akkor a 6-ost hasonlítottuk az 5-öshöz.

Surface Pro 7 hibrid notebook

Surface Pro 7 hibrid notebook

A rajongók évekkel ezelőtti óhajait elégítette ki a Microsoft azzal, hogy a teljes méretű usb port mellett végre egy usb-c portot is találunk. Megvan mellette a hagyományos méretű is, hogy az egerünket vagy a külső adattárolónkat közvetlenül rá tudjuk csatlakoztatni, így nem muszáj usb-c átalakítót venni a régimódi perifériákhoz. A porton át tölteni is lehet az eszközt, szóval nagy eséllyel találunk másik töltőt az irodában, ha a sajátunk otthon maradt. De még így is előnyös, hogy a Microsoft megtartotta a saját mágneses töltőjét, mert azt használva több szabad portunk marad minden másra, ráadásul a gyári adapteren van egy extra usb aljzat, amellyel még a mobilunkat is elláthatjuk árammal.

AKSIRÓL IRODAI SZOFTVEREKKEL ÉS BÖNGÉSZÉSSEL 8 ÓRÁT KIHÚZHATUNK

Surface Pro 7 hibrid notebook

Surface Pro 7 hibrid notebook

Maradéktalanul azonban nem lehetünk elégedettek az új porttal, mert csak usb 3.1-es szabványú, aminek 10 Gbps a legnagyobb sebessége, és nem Thunderbolt 3, amelynek a 40 Gbps sebessége lehetővé teszi a külső grafikus gyorsítók és más komolyabb külső egységek használatát. Nagy kár, hogy ez kimaradt, mert a 2019 végén frissített gép tizedik generációs Core processzoraiban lenne szufla hozzá.

Egyébként az említett usb-c átalakítót sem könnyű megúszni, mindenképpen szükség lesz rá, ha a Surface-t külső monitorra szeretnénk kötni.

Surface Pro 7 hibrid notebook

Surface Pro 7 hibrid notebook

A portokat leszámítva nagyjából ugyanúgy néz ki a Surface Pro 7, mint a tavalyi. Azzal egyetértek, hogy a készülék teljes méretét nem szabad csökkenteni, jó ez így, ahogy van, mert létfontosságú, hogy az előlapként külön megvásárolható billentyűzet is használható méretű maradjon. A kávából viszont lefaraghattak volna, hogy nagyobb legyen a hasznos terület, és kevesebb a fekete sáv. A Surface Pro X-ben ezt megoldották, nagyobb a kijelzője, de annak a tabletnek egészen más baja van: Qualcomm csipje van az Intel helyett, amin a hasznos programok túlnyomó többsége egyáltalán nem fut.

Sajnos megmaradt a szokásos bővíthetetlen dizájn is, ami szembemegy a fenntarthatósággal: a Surface Pro 7 teljes élettartama alatt ugyanazt a hardvert kell használni, amivel a boltból hazavittük. Jövőbiztos a wifi 6-os csatlakozó és a Bluetooth 5, viszont nemcsak az 5G lehetősége hiányzik, még 4G LTE-vel sem látható el a Surface Pro 7. Így akinek nagyobb mobilitási igénye van, annak be kell érnie a hordozható mobilnetes hotspotokkal. Kevésbé izgalmas az Intel Core i3, inkább i5 vagy i7 processzorral érdemes megvenni, a tárhellyel pedig 1 TB-ig elmehetünk. Memóriából 16 GB a maximum, ami most még bőven elég, de ki tudja, mire lesz jó három év múlva. Az biztos, hogy a 4 GB-os változat nem jó fektetés.

Nálunk egy Core i5-ös verzió járt 256 GB tárhellyel és 8 GB RAM-mal, közepes felszereltség félmilliós árral. Ez is meglepően fürge, amikor arról van szó, hogy mélyalvásból kell megnyitni a rendszert, a Windows Hello arcfelismerése hamarabb beléptet, mint hogy időnk lenne pislogni egyet. Ha a billentyűzetes tokot használunk, be sem kell kapcsolni, elég lehajtani a gombokat, hogy megjelenjen előttünk a Windows, ott ahol legutóbb abbahagytuk a munkát.

Sajnos a hibrid gépeknek megvan a hátrányuk, és ezt az iPaddel lehet a legjobban szemléltetni. Mivel az Apple gépe kizárólag tabletként működik, az összes rajta futó app úgy lett kialakítva, hogy érintőkijelzővel és tollal tudjuk kényelmesen használni. A Surface azonban teljes értékű számítógép, pc, és emiatt kevesen vették a fáradságot, hogy a kijelzőhöz és a tollhoz igazítsák a programjaikat, azok leragadtak az egér-billentyűzet kombináció maximális kihasználásánál. Laptopra fejlesztenek, nem tabletre.

Alig találni olyan szoftvert, amely kihasználná a toll döntését

Míg az iPaden és a Samsung Tab S6-on teljesen egyértelmű, hogy az eldöntött digitális tollal húzott virtuális ceruzavonalnak satírozásként kell megjelennie a kijelzőn, addig a Surface ezt csak néhány szoftverben támogatja. A Photoshop tud ilyet, az Autodesk Sketchbook nem. Az még ritkább, hogy egy Windows 10-es szoftvernek legyen olyan kezelőfelülete, amit ujjakkal és tollal is könnyű kezelni, nem csak egérrel. Az Autodesk Fusion 360 például billentyűzet nélkül, csak tollal irányítva olyan, mintha hátrakötött fél kézzel kéne 3D modelleket tervezni.

Ugyanakkor kétségtelen előnye Surface-nek, hogy a legtöbb professzionális programot már rég kiadták Windowsra, miközben az Androidra még mindig csak mobilos rendszerként tekintenek a szoftvercégek, és csak egyszerűbb appokat adnak ki. Egyedül az iPad Pro a Surface igazi ellenfele, amire már külön Photoshop is készült.

Merjen nagyobbat!

A Surface Pro 7 még mindig az egyik legjobb ultravékony Windows 10-es laptop, de még tuningolni kell egy kicsit a szoftvereket, hogy jobban kihasználják az érintőkijelzőt. Az is fontos lenne, hogy sokkal jobban személyre szabható és bővíthető legyen, akárcsak a hasonló áron kapható laptopok, amelyekben a felhasználó maga tud ssd-t és RAM-ot bővíteni. Feltétlenül kell még bele a Thunderbolt 3 támogatása is, hogy a professzionális grafikus appokat és a videojátékokat még nagyobb teljesítménnyel lehessen pörgetni.

Kereken félmillió forintos árnál ezek nem is olyan nagy elvárások.

/

Hófehér erőmű: Acer ConceptD 7 Pro

Professzionális felhasználók számára készülnek az Acer ConceptD szériás notebookjai.

Rögtön lőjük le a poént:

Acer ConceptD 7 Pro notebook teszt

Acer ConceptD 7 Pro notebook teszt

Értékelés

Ne kerülgessük a forró kását: 1,3 millió forintos árával a ConceptD 7 Pro semmiképpen sem egy átlagos felhasználónak szánt noteszgép – olyan vásárlók örülhetnek majd neki, akik nagyon sokat hordozzák majd ezt a munkaállomást, így fontos nekik a viszonylag alacsony tömeg és a vékony kivitel, ezért pedig hajlandóak elfogadni, hogy az erős hardvert a hűtés teljesítménye korlátozni fogja. Amennyiben erre a hordozhatóságra nincs szükség, akkor ugyanezt a sebességet jóval olcsóbban is megkapjuk – vagy hasonló összegért erősebb notebookot is vásárolhatunk.

Az árcédula láttán érzett fájdalmat persze némileg tompítja a prémium kivitel, a viszonylag alacsony szintű és kellemes tónusú zajszint (ellentétben egy játékosoknak szánt notebookkal, itt nem fogadható el, ha csak fejhallgatóban lehet kibírni a gép mellett), és ami ennél is fontosabb, a kijelző tényleg remek, nagy fényerővel, gyárilag kalibrált színekkel és UHD felbontással rendelkezik. Ne feledkezzünk meg a kategóriához mérten impozáns üzemidőről sem, mely ismét csak a hordozhatósági szempontok figyelembe vételekor fontos.

Acer ConceptD 7 Pro notebook teszt

Acer ConceptD 7 Pro notebook teszt

Bevezető, külső

Játékosok helyett a „kreatív profik”, azaz grafikusok, videószerkesztők, youtuberek számára készíti az Acer a 2019 áprilisában bemutatott ConceptD notebookcsaládot, mely a Computexen gyorsan kapott is egy frissítést, és így már az NVIDIA Studióhoz kapcsolódóan Quadro RTX kártyákkal is elérhetővé tették. Ezen belül is a ConceptD 7 Pro lett az, mely a Core i9-9750H mellé megkapta a Quadro RTX 5000 Max-Q-t, ami az RTX 2080-hoz hasonlóan a TU104 GPU-ra épül, csak éppen több shadert és textúrázót tartalmaz. Ezzel, illetve a 64 GB RAM-mal és a 2 TB-nyi NVMe SSD-re épülő háttértárral egy tényleg csúcskategóriás erőmű lett az Acer noteszgépe, mely a belé passzírozott teljesítmény dacára is egész jól hordozható marad.

Acer ConceptD 7 Pro notebook teszt

Acer ConceptD 7 Pro notebook teszt

Dizájn

Az Acer egyszerűen, házon belül oldotta meg a ConceptD sorozat formatervét: a meglévő Predatorok, Nitrók és társaik közül válogatott. A csúcsmodellt jelentő ConceptD 9 például a Predator Triton 900-ra épül, tesztünk alanya, a 7 Pro pedig a Triton 500-ra azzal a feltűnő különbséggel, hogy fekete helyett fehérben pompázik a gépház, RGB helyett pedig egyszínű a billentyűzet háttérvilágítása, illetve a kék betéteket is elhagyták róla.

zek a változtatások nemcsak visszafogottabbá és sterilebb megjelenésűvé teszik a notebookot, hanem látszólag olcsóbbá is: míg meg nem tapogatjuk, könnyen hihetjük azt, hogy a burkolat műanyagból készült. Ez azonban nincs így, a Triton 500-hoz hasonlóan itt is jobbára fém minden, és ennek megfelelően a tapintás és az összeszerelés minősége is prémium hatást kelt. A ház masszív, nem hajlik, a zsanérok finoman járnak, a kijelző egy kézzel mozgatható – ha muszáj kritizálni valamit, akkor az utóbbi az, ahova egy merevítés elférne, mert a 15,6”-es panel elég könnyen hajlítható. Maga a képernyő egyébként a divatnak megfelelően vékony kávájú, az apró webkamera mégis elfért a felső traktusban a hozzá tartozó mikrofonokkal együtt.

Acer ConceptD 7 Pro notebook teszt

Acer ConceptD 7 Pro notebook teszt

Mint említettük, a ConceptD 7 Pro tudásához mérten (is) jól hordozható: egész pontosan 360 x 255 x 18 mm-es és 2,2 kg tömegű, ami azért is impozáns, mert egy óriási, 82 Wh-s akkumulátor került bele.

Az alsó burkolat ugyanúgy távolítható el, mint gamer testvérénél, és ahhoz hasonlóan gyenge a bővíthetőség is. Igaz, esetünkben erre nincs is nagyon szükség, inkább csak cserélgetni lehetne a komponenseket, mindenesetre a hétszámjegyes árcédulát figyelembe véve ezt érdemesebb szervizre bízni.

De nemcsak a dizájn származik a Predator Triton 500-ból, hanem a csatlakozók kínálata is, ami jelen esetben némi negatívummal jár, ugyanis egy ennyire médiaközpontú gépnél jobb lenne több TB3-as csatlakozót és egy gyors SD kártyaolvasót is látni. Ehelyett a bal oldalon a különálló hangcsatlakozókat, egy HDMI-t, egy 3.1 Gen1-es USB portot (töltési funkcióval) és a Killer E3000 adapterhez tartozó 2,5 Gbps-es Ethernet konnektort találjuk. A jobb oldalon egy TB3 kivezetés és két további USB 3.1 Gen1-es Type-A konnektor látható, illetve egy mini DisplayPortot is elhelyeztek itt.

Acer ConceptD 7 Pro notebook teszt

Acer ConceptD 7 Pro notebook teszt

Hardver és teljesítmény

A ConceptD 7 Pro specifikációs listája úgy hangzik, mint egy teljesítményfetisiszta nedves álma: alig találni olyan pontot, mely ne a csúcsot képviselné ebben a szegmensben. Talán csak a 2 TB-os RAID 0 tömb láttán vonhatjuk fel a szemöldökünket: adatbiztonsági szempontból nem ez a legjobb megoldás, de nagy fájlok mozgatásánál lehet, hogy értékes másodpercek nyerhetők vele.

A fentiekből nyilvánvaló, hogy a nyers erőre nem fogunk panaszkodni – de azért azt sejteni lehet, hogy a 18 mm-es vastagságba bepréselt Core i7 és Quadro RTX 5000 termelte hő elszállítása bizony nem egyszerű feladat, amit throttling nélkül szinte lehetetlen lesz megoldani.

Teljesítmény

Persze melegedés ide, melegedés oda, a számítási teljesítmény így is impozáns, melyben azért jut némi szerep a PCIe 3.0 x4-et elég szépen kihasználó háttértárnak is.

Teljesítménymérés: Acer ConceptD 7 Pro notebook teszt

Teljesítménymérés: Acer ConceptD 7 Pro notebook teszt

Persze ha vége a munkának, akkor jöhet a szórakozás: hiába Quadro RTX 5000 a neve a GPU-nak, ez azért mégiscsak egy TU104, ráadásul a sima RTX 2080 Max-Q-nál komolyabb felépítéssel és duplaannyi memóriával.

Szóval ha úgy érezzük, akkor ezen a gépen is lehet játszani, de a panel natív felbontását nem minden játékban tudjuk majd kihasználni, legalábbis magas minőségi beállítások mellett. A GPU maga egyébként jobbára 1440-1470 MHz-es sebességen üzemelt, a limitet pedig a tápellátás jelentette, hőmérsékleti gondokat nem jelzett a GPU-z.

Tapasztalatok

Kijelző

Grafikus feladatokra szánt munkaállomásként a ConceptD 7 Pro számára kritikus fontosságú a kijelző minősége. Hogy ezzel ne legyen gond, az Acer az AU Optronics B156ZAN03.1 gyártmányát használja, mely egy UHD felbontású IPS panel, 60 Hz-es frissítéssel, és esetünkben Pantone kalibrációval.

Acer ConceptD 7 Pro notebook teszt

Acer ConceptD 7 Pro notebook teszt

Méréseink szerint a kijelző 338 cd/m² maximális fénysűrűséget és 1483:1 kontrasztarányt kínál, és 100 százalékban képes lefedni az AdobeRGB, illetve 86,6%-ban a DCI-P3 színteret. A gyárilag mellékelt AdobeRGB-hez tartozó kalibrációs profilt használva a ΔE átlagos értéket 1,48-nak mértük, ami elég jó érték, de persze komoly munkához így is elengedhetetlen lesz egy saját kalibráció elvégzése is. Nem alakult rosszul az uniformitás sem, bár a jobb oldalon 5-6 százalékos eltérést is mértünk a kijelző közepének fénysűrűségéhez képest.

Használat közben

Ahogy az előző oldalon már említettük, az Acer ConceptD 7 Pro Achilles-ina az extrém vékony kivitel, mely a hordozhatóság szempontjából persze remek, viszont elég komolyan korlátozza a hűtés teljesítőképességét. Ezt ráadásul tovább rontja, hogy még csak igazán hangos sem lehet: ez a notebook bizony nem egy gamereknek szánt erőmű, itt nem vállalható, ha fejhallgató nélkül nem lehet megmaradni a számítógép mellett. Ennek persze vannak előnyei is, például az, hogy minimális terhelés mellett gyakorlatilag néma marad a készülék, és ilyenkor a burkolat melegedése sem jelentős.

Amennyiben viszont terhelni kezdjük a CPU-t, akkor már változik a helyzet: az AIDA64-et segítségül hívva és kihasználva a hatmagos processzor minden elemét, 67 °C-os hőmérsékletet láttunk a központi egységnél, melyhez 10 másodperc eltelte után 2,8 GHz-es órajel tartozott 45 wattos fogyasztás mellett. Ez bizony elég alacsony: a Core i9-9750H Max Turbo órajele ilyen terhelésen 4 GHz körül mozog, egyértelmű tehát, hogy a hűtéssel lesznek gondok. Ezt erősíti az is, hogy egyszálas terhelésnél gond nélkül láthattunk 4,4 GHz-es órajelet is, 70 °C körüli hőmérséklettel.

Ha a GPU-t is bevonjuk a játékba, durvul a helyzet: mivel a két részegységet nem teljesen elkülönített hűtőrendszer kezeli, a CPU további hőterhelést kap, 87 °C-ig melegszik és 2,2 GHz-re „lassul”, míg a Quadro GPU 76 °C-os hőmérsékleten és 1450 MHz-es órajelen dolgozik. Ilyenkor egyébként már rég nem érdemes az ölünkben tartani a notebookot, az alsó részén ugyanis közel 60 °C-os hőmérsékletet is mértünk. Ez persze kicsit csalóka, hiszen nem maga a burkolat ennyi, hanem a szellőzőnyílások mögötti komponensek, de így is égési sérüléseket szerezhetünk, ha nem vigyázunk.

Acer ConceptD 7 Pro notebook teszt

Acer ConceptD 7 Pro notebook teszt

Jó hír persze, hogy átlagosabb terhelés, például a Forza Horizon 4 demó futtatása közben nincs ennyire gond a melegedéssel, de a többszálas feldolgozás kínálta lehetőségeket a játékoknál lényegesen jobban kihasználó programokban a ConceptD7 Pro bizony nem hozza ki a beépített hardverből a maximumot.

Billentyűzet, hang, üzemidő és értékelés

A 15,6”-es, illetve nagyobb notebookokon ma már szinte mindig találunk numerikus billentyűzetet is – az Acer itt azonban ezt lehagyta, ami azzal jár, hogy a klaviatúra szokatlanul szellős kiosztású. Ennek, illetve a merev burkolatnak és a jól eltalált visszajelzésnek köszönhetően a ConceptD 7 Prón elég kellemes gépelni.

A fehér gombok és fekete karakterek kombinációja egyébként elég jól látható, a narancsszínű, négy fokozatba kapcsolható háttérvilágítás azonban bizonyos körülmények között szinte olvashatatlanná teszi a jelöléseket. Mindenesetre sötétben kényelmes dolgozni rajta, kellemesebb a szemnek, mint a klasszikus fehér szín.

A tapipadról különösebb érdekességet nem lehet elmondani, egy megbízható, átlagos ergonómiájú és méretű egységről van szó, mely egér hiányában jól használható bármire. A gombokat az érzékelőfelület alsó sarkaiba integrálták, itt az ideálisnál egy kicsit nagyobb erő szükséges az aktiválásukhoz, de semmi olyanról nincs szó, ami megszokhatatlan lenne.

Hangszórók és üzemidő

Viszonylag tiszta hang, de persze mélytartomány nélkül – nagyjából így foglalhatjuk össze azt, amit a vékony gépházba szerelt hangsugárzók nyújtani képesek. Körülbelül 150 Hz-ig számíthatunk értékelhető hangvisszaadásra, úgyhogy ha nem háttérzenére vágyunk, készüljünk valamilyen fejhallgatóval is a notebook mellé.

Üzemidő tekintetében a ConceptD 7 Pro meglepően jól áll, a 82 Wh-s akkumulátor és a hibrid grafika a sokat fogyasztó kijelző ellenére is képessé teszi arra, hogy egyszerűbb feladatokra akár egy egész munkanapig használhassuk töltő nélkül. A mellékelt 180 wattos adapter kellően erős a napi használathoz, de a méretes áramforrást csak viszonylag lassan tölti fel.

/

300 Hz-es notebook kijelző

Lássuk a medvét

Az MSI újdonságainak egyike a vékony gamer noteszgép GS Stealth sorozat újabb generációjának a GS66 Stealth notebookja. Egyik legérdekesebb alkotóeleme a kijelző lett, mely 300 Hz-es frissítésre képes.

MSI GS66 Stealth 300 Hz kijelzővel

MSI GS66 Stealth 300 Hz kijelzővel

A CPU egy, az Intel által hivatalosan még be nem jelentett tizedik generációs példány, melynek képességeit ismertetni nem szabad, másrészt viszont ennek nem is nagyon lenne értelme, ugyanis már a mérések kezdetén kiderült, hogy a firmware sem nevezhető véglegesnek, különösen ami a processzorra és a hűtésre vonatkozó beállításokat illeti. Nem először látjuk ezt egyébként, az ASUS és az Acer esetében is találkozhattunk már korai, még nem végleges firmware-rel szállított tesztpéldányokkal.

Külső

Az MSI extravagáns kinézetű, RGB-vel alaposan meghintett notebookjairól híres, de a Stealth széria mindig kivétel volt ez alól – az új GS66 esetében pedig már szinte át is estek a ló túlsó oldalára, a Core Black névre hallgató dizájnt ugyanis annyira leegyszerűsítették, hogy attól válik különlegessé. Egész pontosan egy teljesen szögletes, mattfekete házat kapunk, pontosan derékszögbe állított élekkel. Még a kijelző hátoldalára kerülő sárkányos logó is fekete, mindössze felületének eltérő fénytörése miatt válik bizonyos szögből láthatóvá a burkolaton.

MSI GS66 Stealth 300 Hz kijelzővel

MSI GS66 Stealth 300 Hz kijelzővel

Az alak és a színválasztás mellett az RGB is visszafogott maradt, legalábbis kívülről, nincsenek fénysávok és más trükkök (azok megmaradnak mondjuk a GE66 Raider számára), de persze a billentyűzetnél azért kiélhetjük magunkat. Csatlakozókból van minden, amire szükség lehet, így két Type-C konnektort (egyik TB3, másik USB 3.1 Gen 2), három Type-A konnektort (mindegyik USB 3.1 Gen 2), egy HDMI kivezetést és egy Ethernet portot is kapunk. A hangcsatlakozó kombinált, kártyaolvasó vagy más extra viszont nem áll rendelkezésre.

Összerakás és kidolgozottság tekintetében a GS66 Stealth nagyon jó osztályzatot érdemel, a ház masszívnak tűnik, nem recseg. A zsanérok szilárdak, jól tartják a kijelzőt és szükség esetén 180 fokban nyithatók. Az elegáns burkolat egyetlen hátránya, hogy az ujjlenyomatokat gyűjti. Felhívnánk még a figyelmet a hangszórókra is: ezek a notebookok gyenge pontjai, és ugyan szűk hely jelentette fizikai korlátokat az MSI sem tudja átlépni, arra azért figyeltek, hogy a Dynaudio-tervezte hangsugárzók a felhasználó felé nézzenek – az ehhez szükséges nyílásokat látjuk a csuklótámasz két szélén. Ezek egyébként úgy helyezkednek el, hogy normál használat során nem blokkoljuk őket alkarunkkal.

A beviteli eszközök közül a billentyűzet és a tapipad is kényelmes, persze az előbbinél jelentkezik a vékony notebookok hátrányát jelentő rövid út.

Belső

Mint említettük, a processzor egy még hivatalosan nem létező Comet Lake családba tartozó példány – ezt esetünkben 2×16 GB DDR4-2666 RAM, egy 2×256 GB-os NVMe SSD-kből összeállított RAID 0 tömb és egy GeForce RTX 2060 egészítette ki. A hivatalos bejelentéskor egyébként az MSI azt ígérte, hogy a „legújabb” generációs CPU-k és GPU-k kerülhetnek a notebookba, tehát valószínű, hogy a piacra kerülő modellekben az NVIDIA újabb mobil GPU-ival találkozhatunk majd.

MSI GS66 Stealth 300 Hz kijelzővel

MSI GS66 Stealth 300 Hz kijelzővel

A fő érdekesség persze jelen pillanatban a kijelző, mely 300 Hz-re képes. A notebookba szerelt panelek képfrissítésének felső határának kitolását tavaly kezdték előtérbe helyezni a cégek, ha úgy tetszik, akkor a GS66 Stealth-be szerelt képernyő ennek a versenynek a jelenlegi állását mutatja.

Maga a 15,6”-es, Full HD felbontású panel tükröződéscsökkentett bevonatot kapott és 316 cd/m2-es maximális fénysűrűségre és 1460:1 kontrasztra képes. Ezek nem rossz számok, de nem áll rosszul a készülék akkor sem, ha a színek visszaadását vizsgáljuk, hiszen az sRGB színteret gyakorlatilag teljes egészében képes lefedni, a színhűséget jelző ΔE átlaga pedig 1,5 alatt ezen színtér egészén. Mindez azt jelenti, hogy ha éppen unnánk a játékot, akkor fényképeket is nyugodtan szerkeszthetünk a notebookkal, a teljesítmény és a képminőség adott hozzá, legfeljebb a színtér mérete miatt nem javasolt professzionális felhasználásra.

Megemlítenénk még, hogy a 2 kg-os gépbe egy 99,9 Wh-s akkumulátor került, ez gyakorlatilag a legnagyobb, ami beépíthető, az ennél nagyobb kapacitású áramforrással szerelt eszközt ugyanis már nem vihetnénk magunkkal fel a repülőgépekre. Hogy a valós üzemidőben ez mit hoz majd, azt még nem tudjuk, de ha az energiatakarékossági beállításokat jól találja el az MSI, akkor munkára és filmnézésre biztos, hogy 10 órát is elég lesz majd a kapacitás.

Hűtés

Az erős hardverhez szükséges hűtőteljesítmény biztosítására az MSI egy új, hét hővezető csővel és három ventilátorral dolgozó rendszer fejlesztett ki, ez a Cooler Boost Trinity+. A vékony gépházba vékony ventilátorok kerültek, a lapátok vastagsága állítólag mindössze 0,1 mm vastagok. Mindez persze csak akkor működik jól, ha magas a fordulatszám, ez pedig zajjal jár – a gép próbálgatása közben pedig úgy tűnt, hogy ezt el kell viselnünk, és ha a gép külseje nem is vonja magára a figyelmet, ha terheljük, a hangját észreveszik majd mindenhol. Hogy mindez mire lesz elég, azt egyelőre nem tudjuk, hiszen mint említettük, a firmware bétás, mindenesetre a CPU terhelés alatt 96 fokosra melegedett, a GPU pedig 65 fokot ért el – lehet, hogy végül még tovább pörgetik majd a ventilátorokat, esetleg az órajeleken csiszolnak, ezt egyelőre nem tudjuk. Mindenesetre a rendszerben van még potenciál, a Trinity+ nem tűnik kiemelkedően hangosnak.

MSI GS66 Stealth 300 Hz kijelzővel

MSI GS66 Stealth 300 Hz kijelzővel

Összegzés

Mindent egybevetve a GS66 Stealth egy ígéretes notebooknak tűnik, jól néz ki, jól van összerakva. Mondjuk pont a 300 Hz-es frissítés haszna persze megkérdőjelezhető, hiszen 300 fps-t biztosítani Full HD-ben kevés hardver tud, megkockáztatjuk, hogy az új Core i9-ek és RTX 2080 Superek kombinációjának is beletörik majd a bicskája ebbe. Persze felbontást és minőségi beállításokat csökkenteni lehet, aki pedig nem érzi szükségét a gyors panelnek, az másféle kijelzővel is megvásárolhatja majd a notebookot. Az, hogy mennyire lesz ajánlott vétel, az árán múlik, de persze a GS Stealth széria mindig is a prémiumkategóriába tartozott – a GS65 esetében egy Core i7-9750H-val és RTX 2070-nal szerelt változat például 800 000 forintba kerül.

/

Képernyőkavalkád: ASUS ZenBook Pro Duo

Külső

A ZenBookok mindig is exkluzív notebookok voltak, prémium anyagokból és prémium kivitelben készültek. Ebből a sorból az UX581GV sem fog kilógni, hiszen alapvetően alumíniumból készült burkolattal rendelkezik, fedelén pedig ott az ASUS logót központi elemként használó körkörös szálcsiszolás. Amiben viszont eltérés mutatkozhat a korábbi ZenBookokhoz képest, az a méret és a tömeg, hiszen itt már messze vannak az ultrabookos gyökerek: a 360 x 246 x 24 mm-es házba szerelt noteszgép 2,5 kg-ot nyom a mérlegen, így nehezebb lesz a hónunk alá csapni.

Asus Zenbook Pro Duo kétkijelzős notebook

Asus Zenbook Pro Duo kétkijelzős notebook

Dizájn

Amikor az ASUS a tavalyi Computex előtt leleplezte a ScreenPad Plus megoldást és vele a ZenBook Pro Duo noteszgépet, először úgy éreztük, hogy csak afféle túlzásba vitt próbálkozásról van szó, mellyel a ScreenPad lehetőségeinek határát keresik. Aztán sikerült némi időt eltöltenünk a noteszgéppel, és kiderült, hogy vannak olyan feladatok, ahol ennek a megoldásnak nemcsak hogy létjogosultsága van, de annyira könnyű rászokni, hogy utána már kényelmetlen visszatérni a hagyományos egeres, billentyűzetes kezelésre.

Mindenesetre a ScreenPad Plusszal kapcsolatos tapasztalatainkról már írtunk külön is, jelen tesztünk alanya pedig maga a notebook, egész pontosan a ZenBook Pro Duo UX518GV, mely, mint nevéből is látszik, az egész ZenBook Duo sorozat felsőbb kategóriájába tartozik, és professzionális felhasználóknak szánták. Azt mindenesetre még megemlítenénk, hogy az ASUS létrehozott egy még feljebb pozicionált noteszgépszériát is, mely a ProArt termékek között, StudioBook néven szerepel, és Xeonokkal meg Quadrókkal is felszerelhető. Ott viszont nincs ScreenPad Plus, így ez a ZenBook Duo és Pro Duo sajátja marad.

Asus Zenbook Pro Duo kétkijelzős notebook

Asus Zenbook Pro Duo kétkijelzős notebook

Szerencsére a fizikai dimenziók az összeszerelés minőségét nem befolyásolták, a ház ugyanis stabil, nem hajik, nagyon masszív hatást kelt. Jól mozog a zsanérrendszer is, mely az ErgoLift megoldást követi, azaz felnyitva a kijelzőt, annak hátsó széle megemeli gépünk hátoldalát is, javítva a szellőzésen és kényelmesebb szögbe emelve a billentyűzetet. Bár az ErgoLiftet érték kritikák, hogy kényelmetlen vele ölben tartani a notebookot, az UX581 esetében ez nem akkora probléma, hiszen ennek a gépnek az asztalon a helye.

A kemény, lapos felület már csak azért is ajánlott az elhelyezéskor, mert alul széles gumitalpak igyekeznek szabadon hagyni a nagyméretű szellőzőnyílásokat, melyekből két irányba, oldalra távozik a meleg levegő. Mint látni fogjuk majd, a hűtés elég jól dolgozik, ehhez viszont szükség is van a szabad áramlásra.

Ha már úgyis szóba került a notebook oldala, méretéhez képest nem valami gazdag a csatlakozókínálat: jobb oldalon a kombinált hangcsatlakozó mellett egy Type-C és egy Type-A konnektor található, melyek Thunderbolt 3, illetve USB 3.1 Gen2 interfészt kínálnak. A bal oldalon még egy USB 3.1 Gen2 porttal tudunk gazdálkodni, illetve itt találunk egy HDMI 2.0b kivezetést is. Hiányoljuk viszont némileg a kártyaolvasót és az Ethernet portot is, még akkor is, ha az utóbbit már Wi-Fi 6-tal válthatjuk ki.

Asus Zenbook Pro Duo kétkijelzős notebook

Asus Zenbook Pro Duo kétkijelzős notebook

Az UX581GV alsó burkolatát 10 csavar tartja a helyén, ebből kettőt ráadásul gumifedél véd, így a garancia elvesztése nélkül szinte kizárt, hogy kinyitható legyen a notebook. A ventilátorok kitisztításán túl egyébként sem megyünk sokra a nyitogatással; a memória az alaplapra forrasztott, így egyedül az M.2 SSD, ami bővíthető.

Hardver és teljesítmény

Tesztpéldányunk alapszintű felszerelést kapott két kijelzője mögé: Core i7 és RTX 2060 alkotják a két fő elemet, RAM-ból 16 GB található benne, a legkarcsúbb pedig a háttértár, mely 256 GB-os. Ehhez képest az ár kifejezetten magas – érezhető, hogy a két kijelző, és ezek közül különösen a 4K felbontást biztosító HDR-es OLED panel az, amit meg kell fizetnünk.
Specifikációk Termék megnevezése ASUS ZenBook Pro Duo UX581GV
Processzor Intel Core i7-9750H – 2,6/4,5 GHz, 45 W TDP
Memória 2 x 8 GB Micron DDR4-2666
Kijelző – 15,6″-es, 3840×2160 pixeles Samsung OLED panel, érintésérzékeny
– 14,1″-es, 3840×1110 pixeles BOE IPS panel, érintésérzékeny
Grafika – Intel UHD Graphics
– NVIDIA GeForce RTX 2060 6 GB
Adattároló 256 GB WD PC SN520 NVMe SSD, PCIe 3.0 x2
Optikai meghajtó nincs
Kommunikáció – Intel Wi-Fi 6 AX200
– Bluetooth 5.0
Interfészek – 1 db TB3 Type-C
– 2 db USB 3.1 Gen2 Type-A
– HDMI
– audio ki- és bemenet
Extrák Billentyűzetvilágítás, ScreenPad Plus, NumberPad, érintőceruza
Akkumulátor 71 Wh
Méret 359 x 246 x 24 mm
Tömeg 2,49 kg
Operációs rendszer Windows 10 Pro
Gyártó honlapja www.asus.hu
Termék honlapja ZenBook Pro Duo UX581GV
Fogyasztói ár 860 000 forint
Garancia 2 év
Teljesítmény

Érdekes döntés az ASUS részéről, hogy az UX581GV esetében választható SSD opciók közül a 256 és 512 GB-os példányok csak PCIe 3.0 x2 csatolóval rendelkeznek, egyedül az 1 TB-os esetében áll rendelkezésre a teljes x4-es sávszélesség. Tény, hogy valós felhasználás során a különbséget nem nagyon lehet érezni, de az árban már nem okozna jelentős eltérést egy gyorsabb meghajtó választása. A 256 GB egy multimédiás munkára szánt gépnél egyébként is túl kevés, szerencsére a boltokban jobbára az 512 GB-os meghajtóval szerelt konfigurációval találkozni. Mindenesetre a mellékelt WD PC SN520-as meghajtója szépen teszi a dolgát, szekvenciális olvasásban majdnem pontosan hozza például a beígért 1700 MB/s sebességet.

Áttérve a klasszikus felhasználásra, gépünk szépen teljesít, a számok megfelelnek annak, amit a Core i7-9750H-tól elvárhatunk, és nem utalnak semmiféle gyanús throttlingra vagy más, rendszerszintű problémára.

Mérés – Eredmény

7-Zip Single / Multi 4619 / 34 755 MIPS
Cinebench R15 OpenGL / CPU 101,5 / 1244 cb
Cinebench R20 CPU Single / CPU Multi 447 / 2763 cb
Veracrypt SHA 256 / SHA 512 236 MB/s / 127 MB/s
PCMark 8 Home Conventional / OpenCL 3302 / 3703
PCMark 8 Work Conventional / OpenCL 3175 / 4381
PCMark 8 Creative Conventional / OpenCL 4878 / 6647
PCMark 8 Office 2013 3316
PCMark 8 Storage 5024
PCMark 10 Extended / Office Applications 6127 / 6571
PCMark 10 Essentials / Productivity 8275 / 6783
PCMark 10 Digital Content Creation / Gaming 6197 / 10 954
SpecWPC 7-Zip Compress* 225,9 sec
SpecWPC Blender BMW 1M* 110,6 sec
SpecWPC Handbreak Normal / HQ 59,39 / 22,45 fps
SpecWPC Maya Shaded Wire 29,17 fps
SpecWPC Python SciPy* 125,75 sec

Egy RTX 2060-nal szerelt notebooknál óhatatlanul felmerül a játék kérdése is, és természetesen az UX581GV erre is alkalmas, persze csak Full HD felbontás mellett. Viszont a látvány így is kiváló, az OLED kontrasztja és színei nagyon jót tesznek a kinézetnek. A ScreenPad Plust ilyenkor kikapcsolhatjuk (hiszen a rendszer másodlagos kijelzőként kezeli), vagy átdobhatunk rá a játék mellett használt programokat, kirakhatunk például egy walkthrough videót a YouTube-on vagy dokumentációt, de akár a streaming alkalmazás is kikerülhet ide.

Tapasztalatok

Kijelző

Sőt, mondhatjuk kijelzőknek is: az ZenBook Pro Duo fő hívószava és legfontosabb alkatrésze az a Samsung gyártotta SDCA029 modellszámú panel, amelyet több OLED kijelzős notebookban is láthatunk. A 15,5”-es, UHD felbontású és 427 cd/m² maximális fénysűrűségű egység a technológiából adódóan végtelen kontrasztaránnyal rendelkezik és 99,4%-ban képes a DCI-P3 színtér lefedésére. Saját színtere egyébként még ezt is meghaladja 20,7%-kal, tehát a színek visszaadására egész biztosan nem fogunk panaszkodni.

Az uniformitás is rendben van, a fényerőben csak pár százalékos eltérést láthatunk, a „háttérvilágítás” viselkedése azonban elég egyedi, ugyanis 40 százalék felett teljesen PWM-mentes fényerőállítást kapunk, az alatt viszont előkerül a villogás, mégpedig körülbelül 240 Hz-es frekvenciával.

Érdekes kérdés a színhűség is a két kijelző miatt, ha ugyanis arra törekszünk, hogy az alsó, szintén „UHD-széles” panelen és felül is egyformák legyenek a színek, óhatatlanul be fogjuk korlátozni az OLED tudását. Az alsó kijelző egyébként matt felületű, úgyhogy már csak ezért is erősen eltérő a látvány a fő képernyőhöz képest, 320 cd/m² maximális fénysűrűsége és 621:1 kontrasztaránya is elmarad attól. Mindenesetre több verzió kipróbálása után mi azt találtuk a legjobbnak, ha a felső kijelző tudását rendesen kihasználjuk, a ScreenPad Plus pedig megmarad másodlagos képernyőnek, kezelőpanelek és egyéb ablakok számára. A két képernyő egyező vízszintes felbontása és ppi értéke egyébként azt jelenti, hogy az átmozgatott ablakokon nem változik az elemek mérete.

Használat közben

A viszonylag kis helyre zsúfolt viszonylag erős hardver nagy terhet ró a notebookok hűtésére, és ez az UX581GV esetében is megfigyelhető. Persze terhelés nélkül a processzor sem melegszik túlzottan, 43-44 °C között ingázik, a hűtés pedig teljesen néma. A burkolat alul csak enyhén melegszik, felül pedig a billentyűzetnél a környezet hőmérsékletet csak pár fokkal meghaladó értékeket láthattunk.

Maximális terhelésnél és a notebook Turbo Fan üzemmódját aktiválva 3,5 GHz-re ugrik a CPU sebessége, hőmérséklete azonban gyorsan eléri a 96 °C-ot, innen egyrészt az egyre nagyobb fokozatba kapcsoló, végül már kifejezetten hangossá váló ventilátor és a 3,4 GHz köré csökkenő órajel hozza vissza 85 °C köré. A burkolat ilyenkor sem melegszik túlzottan, de ez betudható annak is, hogy a billentyűzet az alsó részére került a gépnek, felül pedig a kijelző szolgál szigetelésként.

Kombinált szintetikus CPU-GPU terhelésnél az RTX 2060 1650 MHz körül dolgozik, miközben hőmérséklete 84 °C-ra emelkedik – ezzel párhuzamosan, és persze továbbra is a Turbo Fan üzemmódot használva 2,8 GHz-en üzemel a Core i7-9750H. Megjegyeznénk, hogy a gép burkolata a szellőzőnyílások körül melegszik csak jelentősebben, a billentyűzet pozíciójából fakadóan marad a kellemes 30 °C-os szint környékén.

A szintetikus mérések után a Forza Horizon 4 benchmarkjához nyúltunk, hogy valós körülmények között is teszteljük kicsit a hardvert – az alábbi grafikonokból látszik, hogy a processzor határozottan melegszik, és ezt a rendszer az órajel csökkentésével kénytelen kordában tartani. A GPU esetében nincs ilyen probléma. A hűtés hangja, bár nem annyira feltűnő, mint a klasszikus gamer notebookok esetében, azért határozottan jelen van, munkahelyi környezetben teljes terhelésen biztos, hogy mindenki tudni fogja, hogy éppen dolgozunk.

Billentyűzet, hang és értékelés

Nem a ScreenPad Plus az egyetlen érdekesség a ZenBook Pro Duo kezelőszerveinél: amikor a második kijelző miatt a billentyűzetet elmozgatták, akkor a tapipadtól is elvették a helyet, így azt kénytelenek voltak a klaviatúra jobb szélére száműzni. Ez messze nem egyedi megoldás, láttunk ilyet már többször is például az Acernél vagy az MSI-nél. Ez mindig afféle szükségmegoldás, hiszen így az érintésérzékeny felületnek a billentyűzet rovására kell helyet szorítani – szerencsére az ASUS ezt nem vitte túlzásba, valószínűleg azért, mert a ScreenPad Plus a tapipadot remekül kiegészíti. Mindenesetre ami maradt az utóbbiból, az megkapta a NumberPad funkciót, azaz a jobb felső sarkára koppintva bekapcsolhatunk rajta egy virtuális numerikus részt. A teljes felület viszonylag apró (73 x 104 mm) és szokatlan, portré állású, tehát tényleg érdemes helyette egeret használni.

Ezért cserébe viszont a billentyűzet jó lett, a merev gépháznak köszönhetően a visszajelzés határozott, a gombok útja is rendben van. Bár függőleges irányban kevés a hely, és ezért a funkcióbillentyűk csak félmagasak, találunk három extra gombot a tapipad felett, melyekkel a ScreenPad Plust és a Turbo Fant is kapcsolgathatjuk. Tekintettel arra, hogy nem gamer noteszgépről van szó, a háttérvilágítás sima fehér színt kapott, nincs RGB, sem gombonkénti testre szabhatóság.

Asus Zenbook Pro Duo kétkijelzős notebook

Asus Zenbook Pro Duo kétkijelzős notebook

Mivel elég vaskos a ház, a felhasználó irányába, előre sugárzó Harman/Kardon hangszórók a megszokottnál jobb minőségű hangot generálnak – ha nem is maximális hangerőben, de dinamikában mindenképpen. A mélytartomány körülbelül 120-130 Hz-ig nevezhető használhatónak, mindenesetre némi laza zenehallgatás, VoIP telefonálás, filmnézés tökéletesen abszolválható a notebookkal.

Üzemidőben vegyes a kép, de biztos, hogy az UX581GV nem a kitartás bajnoka. Ez persze érthető, hiszen alapesetben két kijelzőt kell meghajtani, és az alaphardver is inkább a teljesítményre, mintsem az energiatakarékosságra koncentrál.

Az mindenesetre biztos, hogy töltő nélkül csak nagyon energiatakarékos beállítások mellett tudjuk az egész napi munkát befejezni – ezen beállítások között pedig ott van az alsó kijelző lekapcsolása is, ami egyébként méréseink szerint meglepően keveset fogyaszt, mindössze 5 watt különbséget mértünk ki- és bekapcsolt állapota között.

Értékelés

A ZenBook Pro Duo UX581GV egy különleges notebook, mely tökéletessé csiszolja a „másodlagos képernyő” koncepciót a remekül használható ScreenPad Plusszal. Ez egyben azt is jelenti, hogy van egy meghatározott célközönség, akinek megéri kiadni a plusz pénzt erre, mert tényleg egy nagyon jó segédeszközt kap, maga az alap pedig egy jól felszerelt, erős notebook, kiváló képernyővel, jó billentyűzettel.

Mások ugyanakkor joggal érezhetik úgy, hogy kicsit sok a kompromisszum a ScreenPad Plus miatt: a billentyűzet és tapipad nem annyira kényelmes, mint lehetne, és ugyanezen okból a notebook mérete (különösen a vastagsága) is több annál, amit a ZenBook márkanévnél megszoktunk vagy amivel a versenytársaknál találkozhatunk. A két kijelző között meglévő képminőségbeli eltérés is feltűnő, ha egy ablakot nem átmozgatunk, hanem kiterjesztünk.

A hardver összeállítása önmagában jó, de a hűtés nem mindig képes elszállítani a teljes termelt hőmennyiséget, a Turbo Fan aktiválása pedig a hangerőt emeli fel már igencsak feltűnő szintre. Amiért mégis tetszett nekünk a notebook, az egyrészt a valóban prémium kivitel, másrészt a ScreenPad Plus, mely, mint már többször említettük, egészen átalakíthatja munkánkat.

/

Két informatikus beszélget

Informatikus vicc notebookkal

Informatikus vicc notebookkal

– Képzeld, tegnap éjszaka megismerkedtem egy csinos szőke nővel.
– Szerencsés fickó…
– Felhívtam a lakásra, ittunk egy kicsit, átöleltem…
– És aztán, mi volt még?
– Egyszer csak azt mondja: “vetkőztess le!”
– Nahát…
– Levettem a szoknyáját, aztán a bugyiját is, aztán lefektettem a notebook mellé, az asztalra…
– Nocsak vettél egy notebook-ot? Milyen processzorral?

/

Ilyen az 1 millás AMD proci

Las Vegasban a CES kiállításon kiderült, mi fogja meghajtani a következő évben piacra kerülő számítógépeket, és pusztán a bejelentések alapján nehéz eldönteni, hogy az AMD vagy az Intel áll-e nyerésre. Az AMD a laptopokba szánt Ryzen 4800U csippel törne előre, és van egy brutális lapkája is, a 64 magos Threadripper, csak profiknak.

Az asztali számítógépek piacán az AMD egyre népszerűbb a Intelénél olcsóbb, mégis elég jó teljesítményű Ryzen processzoroknak hála, ezért mindenki arra volt kíváncsi, most milyen laptopokba szánt csipeket jelent be a cég. Ez talán az egyetlen terület a fogyasztói piacon, ahol az Intelnek még versenyelőnye van, miután a mobilok piacát elbukta, és az ott uralkodó Qualcommnak egy percig sincs miért aggódnia.

Szálakra tépve

Az AMD legjobban várt bejelentése a Ryzen 4000-es sorozatú lapka, amely a 7 nm-es gyártási eljárásnak köszönhetően igen jó teljesítményt tud leadni. Az AMD pofátlanul átvette az Intel névadási módszerét, és két sorozatban adott ki Ryzen 4000-es csipeket, a nagyobb fogyasztású (45W) H-sorozat való a gémereknek, míg az U-sorozat (15W) a hosszú üzemidejű és ultravékony laptopokat hajtja meg.

A legerősebb változat, a Ryzen 7 4800U processzor 8 magos és 16 szálas, alaphangon 1,8 GHz órajelen működik, ami feltekerhető 4,2 GHz-ig. Többet elárul teljesítményéről, hogy a legközelebbi versenytársának tekinthető Intel Core i7-1065G7 csiphez képest 4 százalékkal jobb az egymagos teljesítménye, 90 százalékkal jobb többmagos feladatokban, és 28 százalékkal jobb a grafikája.

Természetesen az összes létező gyártó, az Acer, az Asus, a Dell, a HP és a Lenovo is piacra dob 2020 első negyedévében Ryzen 4000-re épülő laptopokat.

Ezek a csipek lesznek az AMD laptopos kínálatában:

AMD processzorok a kínálatban

AMD processzorok a kínálatban

Még egy ütőkártyát előhúzott az AMD a bemutatóján, a több mint egymillió forintba (3990 dollárba) kerülő bivalyerős Threadripper 3990X lapkát, amelynek 64 processzormagja van, 128 szálat kezel, és 288 MB cache van beleépítve. Ezt nyilvánvalóan nem laptopokba szánják, hanem asztali gépekbe, és ezen belül is csak a legkomolyabb filmes munkákon, animációkon dolgozó profik kezei közé való a szörnyeteg. A RED kamerák gyártójával tesztelték, megfelel-e a csip Hollywood igényeinek.

Az Intel nem volt túl erős az ellentámadásban. Már a CES előtt bejelentette, hogy a hamarosan boltokba kerülő Core i7 H-sorozatának tizedik generációja átlépi majd az 5 GHz-es határt, vagyis ezek a processzorok nagyobb órajelen dolgoznak majd, mint a Core i9-es csipjei. A lapkagyártó azt ígéri még, hogy javul a munkamegosztás a processzormagok közt, ami szintén jelentősen növelheti a csipek teljesítményét.

Sokkal több idő jutott a sajtótájékozatón az ígéretekre, a jövőbeli – talán 11. generációs – Tiger Lake plaformra. Ebben egy régi elmaradásukat pótolják azzal, hogy most először tesznek rendes grafikus gyorsítást a processzorba, magyarán az alaplapi videokártya sem lesz akkora szívás, mint most. Ez lesz a DG1 nevű grafikus mag, és a bemutató alapján csak annyit tudni róla, hogy a Destiny 2 játék jól fut rajta.

A korábbi grafikus teljesítmény duplázását ígérik

Erre viszont még várni kell, csak 2020 második felében érkeznek meg az új lapkák.

Ellenfél nélkül

Mivel a CES egyre inkább szól az autókról, és kevésbé a fogyasztói kütyükről, érthető a Qualcomm bejelentése: a Snapdragon Ride lehet a lelke az önjáró autóknak. Valamikor 2023-ban, mert az autógyártók eléggé lassú tempóban fejlesztenek. Persze a Qualcommot nem emiatt ismerjük jól, hanem amit a mobilok világában művel a cég.

Erről pedig mindent elmondtak még decemberben. Idén a csúcskategóriás mobilokban Snapdragon 865 dolgozik majd, amelyben igencsak felpörgetik a mesterséges intelligencia dedikált támogatását:

15 TOPS teljestményt pakolnak a lapkába.

Ez 15 ezer milliárd műveletet jelent másodpercenként, és több mint a duplája annak, amit az előző Snapdragon 855 csip tudott. A csipnek erre a tudására többek közt hang- és képfelismerő algoritmusok és appok épülhetnek, soha nem látott képességekkel, miközben az aksit sem merítik kiugró mértékben. A képfeldolgozás ezen kívül is nagyot ugrik:

összesen 2 gigapixelnyi információt tud feldolgozni.

Ezzel a képességgel lehetővé válik a 200 megapixeles szenzorok használata, és azok is megfelelő sebességgel, bemozdulás nélküli és jól fókuszált képeket tudnak majd produkálni. Persze sok gyártó úgy alkalmazza majd a 200 megapixeles szenzorokat, hogy a jobb képminőség érdekében több pixelből lesz egy, így valószínűleg a végén csak 50 vagy 25 megapixeles képeket kapunk majd.

Mivel mobilokról van szó, igen lényegesek a Qualcomm hálózati kapcsolatokat érintő fejlesztései. Természetesen a Snapdragon 865 alapból támogatja az 5G-t és a wifi 6-ot, a bluetooth frissítésével pedig javulhat a vezeték nélküli fülhallgatók minősége. Az aptX Adaptive kapcsolódási szabvány például támogatja a nagyfelbontású, 24 bites és 96 kHz-es audio jelfolyam továbbítását, míg az aptX Voice a telefonbeszélgetések minőségét emeli.

Egyedül az lehet necces az idei csúcsmobilokkal, hogy a 865-ös rendszercsipből kikerült a 4G és az 5G, külön csip kezeli a mobilnetes kapcsolatokat. Mivel a modem nem integrált, a mobilgyártóknak két külön alkatrészt kell megvenniük egy működőképes telefonhoz, ami növeli a helyigényt, és további drágulást okoz. Meg lehet nézni, hogy milyen 5G-s mobilok jelentek meg 2019-ben: mindegyik XXL-es modell a normál méretű változathoz képest, és a 7 hüvelykhez közelítő kijelzőikkel inkább nevezhetők tabletnek, mintsem telefonnak.