Tag Archives: tablet

19febr/20

A legújabb hybridgép: kicsi tablet, kicsit laptop: Surface Pro 7

Lassan már egy évtizede ígéri a Microsoft, hogy eljön a hibrid gépek korszaka, és ezt a víziót mindig is az általa fejlesztett Surface támasztotta alá a legjobban. Még úgy is, hogy a redmondi csapat túlságosan konzervatív, rendkívül lassan halad előre. Az aktuális Surface Pro 7 gépről is azt tudjuk csak határozottan kijelenteni, hogy ugyanolyan dögös és profi gép, mint a tavalyi 6-os verzió, de azért változtattak rajta egy-két dolgot. Ugyanezt mondtuk tavaly is, csak akkor a 6-ost hasonlítottuk az 5-öshöz.

Surface Pro 7 hibrid notebook

Surface Pro 7 hibrid notebook

A rajongók évekkel ezelőtti óhajait elégítette ki a Microsoft azzal, hogy a teljes méretű usb port mellett végre egy usb-c portot is találunk. Megvan mellette a hagyományos méretű is, hogy az egerünket vagy a külső adattárolónkat közvetlenül rá tudjuk csatlakoztatni, így nem muszáj usb-c átalakítót venni a régimódi perifériákhoz. A porton át tölteni is lehet az eszközt, szóval nagy eséllyel találunk másik töltőt az irodában, ha a sajátunk otthon maradt. De még így is előnyös, hogy a Microsoft megtartotta a saját mágneses töltőjét, mert azt használva több szabad portunk marad minden másra, ráadásul a gyári adapteren van egy extra usb aljzat, amellyel még a mobilunkat is elláthatjuk árammal.

AKSIRÓL IRODAI SZOFTVEREKKEL ÉS BÖNGÉSZÉSSEL 8 ÓRÁT KIHÚZHATUNK

Surface Pro 7 hibrid notebook

Surface Pro 7 hibrid notebook

Maradéktalanul azonban nem lehetünk elégedettek az új porttal, mert csak usb 3.1-es szabványú, aminek 10 Gbps a legnagyobb sebessége, és nem Thunderbolt 3, amelynek a 40 Gbps sebessége lehetővé teszi a külső grafikus gyorsítók és más komolyabb külső egységek használatát. Nagy kár, hogy ez kimaradt, mert a 2019 végén frissített gép tizedik generációs Core processzoraiban lenne szufla hozzá.

Egyébként az említett usb-c átalakítót sem könnyű megúszni, mindenképpen szükség lesz rá, ha a Surface-t külső monitorra szeretnénk kötni.

Surface Pro 7 hibrid notebook

Surface Pro 7 hibrid notebook

A portokat leszámítva nagyjából ugyanúgy néz ki a Surface Pro 7, mint a tavalyi. Azzal egyetértek, hogy a készülék teljes méretét nem szabad csökkenteni, jó ez így, ahogy van, mert létfontosságú, hogy az előlapként külön megvásárolható billentyűzet is használható méretű maradjon. A kávából viszont lefaraghattak volna, hogy nagyobb legyen a hasznos terület, és kevesebb a fekete sáv. A Surface Pro X-ben ezt megoldották, nagyobb a kijelzője, de annak a tabletnek egészen más baja van: Qualcomm csipje van az Intel helyett, amin a hasznos programok túlnyomó többsége egyáltalán nem fut.

Sajnos megmaradt a szokásos bővíthetetlen dizájn is, ami szembemegy a fenntarthatósággal: a Surface Pro 7 teljes élettartama alatt ugyanazt a hardvert kell használni, amivel a boltból hazavittük. Jövőbiztos a wifi 6-os csatlakozó és a Bluetooth 5, viszont nemcsak az 5G lehetősége hiányzik, még 4G LTE-vel sem látható el a Surface Pro 7. Így akinek nagyobb mobilitási igénye van, annak be kell érnie a hordozható mobilnetes hotspotokkal. Kevésbé izgalmas az Intel Core i3, inkább i5 vagy i7 processzorral érdemes megvenni, a tárhellyel pedig 1 TB-ig elmehetünk. Memóriából 16 GB a maximum, ami most még bőven elég, de ki tudja, mire lesz jó három év múlva. Az biztos, hogy a 4 GB-os változat nem jó fektetés.

Nálunk egy Core i5-ös verzió járt 256 GB tárhellyel és 8 GB RAM-mal, közepes felszereltség félmilliós árral. Ez is meglepően fürge, amikor arról van szó, hogy mélyalvásból kell megnyitni a rendszert, a Windows Hello arcfelismerése hamarabb beléptet, mint hogy időnk lenne pislogni egyet. Ha a billentyűzetes tokot használunk, be sem kell kapcsolni, elég lehajtani a gombokat, hogy megjelenjen előttünk a Windows, ott ahol legutóbb abbahagytuk a munkát.

Sajnos a hibrid gépeknek megvan a hátrányuk, és ezt az iPaddel lehet a legjobban szemléltetni. Mivel az Apple gépe kizárólag tabletként működik, az összes rajta futó app úgy lett kialakítva, hogy érintőkijelzővel és tollal tudjuk kényelmesen használni. A Surface azonban teljes értékű számítógép, pc, és emiatt kevesen vették a fáradságot, hogy a kijelzőhöz és a tollhoz igazítsák a programjaikat, azok leragadtak az egér-billentyűzet kombináció maximális kihasználásánál. Laptopra fejlesztenek, nem tabletre.

Alig találni olyan szoftvert, amely kihasználná a toll döntését

Míg az iPaden és a Samsung Tab S6-on teljesen egyértelmű, hogy az eldöntött digitális tollal húzott virtuális ceruzavonalnak satírozásként kell megjelennie a kijelzőn, addig a Surface ezt csak néhány szoftverben támogatja. A Photoshop tud ilyet, az Autodesk Sketchbook nem. Az még ritkább, hogy egy Windows 10-es szoftvernek legyen olyan kezelőfelülete, amit ujjakkal és tollal is könnyű kezelni, nem csak egérrel. Az Autodesk Fusion 360 például billentyűzet nélkül, csak tollal irányítva olyan, mintha hátrakötött fél kézzel kéne 3D modelleket tervezni.

Ugyanakkor kétségtelen előnye Surface-nek, hogy a legtöbb professzionális programot már rég kiadták Windowsra, miközben az Androidra még mindig csak mobilos rendszerként tekintenek a szoftvercégek, és csak egyszerűbb appokat adnak ki. Egyedül az iPad Pro a Surface igazi ellenfele, amire már külön Photoshop is készült.

Merjen nagyobbat!

A Surface Pro 7 még mindig az egyik legjobb ultravékony Windows 10-es laptop, de még tuningolni kell egy kicsit a szoftvereket, hogy jobban kihasználják az érintőkijelzőt. Az is fontos lenne, hogy sokkal jobban személyre szabható és bővíthető legyen, akárcsak a hasonló áron kapható laptopok, amelyekben a felhasználó maga tud ssd-t és RAM-ot bővíteni. Feltétlenül kell még bele a Thunderbolt 3 támogatása is, hogy a professzionális grafikus appokat és a videojátékokat még nagyobb teljesítménnyel lehessen pörgetni.

Kereken félmillió forintos árnál ezek nem is olyan nagy elvárások.

08jan/20

Ilyen az 1 millás AMD proci

Las Vegasban a CES kiállításon kiderült, mi fogja meghajtani a következő évben piacra kerülő számítógépeket, és pusztán a bejelentések alapján nehéz eldönteni, hogy az AMD vagy az Intel áll-e nyerésre. Az AMD a laptopokba szánt Ryzen 4800U csippel törne előre, és van egy brutális lapkája is, a 64 magos Threadripper, csak profiknak.

Az asztali számítógépek piacán az AMD egyre népszerűbb a Intelénél olcsóbb, mégis elég jó teljesítményű Ryzen processzoroknak hála, ezért mindenki arra volt kíváncsi, most milyen laptopokba szánt csipeket jelent be a cég. Ez talán az egyetlen terület a fogyasztói piacon, ahol az Intelnek még versenyelőnye van, miután a mobilok piacát elbukta, és az ott uralkodó Qualcommnak egy percig sincs miért aggódnia.

Szálakra tépve

Az AMD legjobban várt bejelentése a Ryzen 4000-es sorozatú lapka, amely a 7 nm-es gyártási eljárásnak köszönhetően igen jó teljesítményt tud leadni. Az AMD pofátlanul átvette az Intel névadási módszerét, és két sorozatban adott ki Ryzen 4000-es csipeket, a nagyobb fogyasztású (45W) H-sorozat való a gémereknek, míg az U-sorozat (15W) a hosszú üzemidejű és ultravékony laptopokat hajtja meg.

A legerősebb változat, a Ryzen 7 4800U processzor 8 magos és 16 szálas, alaphangon 1,8 GHz órajelen működik, ami feltekerhető 4,2 GHz-ig. Többet elárul teljesítményéről, hogy a legközelebbi versenytársának tekinthető Intel Core i7-1065G7 csiphez képest 4 százalékkal jobb az egymagos teljesítménye, 90 százalékkal jobb többmagos feladatokban, és 28 százalékkal jobb a grafikája.

Természetesen az összes létező gyártó, az Acer, az Asus, a Dell, a HP és a Lenovo is piacra dob 2020 első negyedévében Ryzen 4000-re épülő laptopokat.

Ezek a csipek lesznek az AMD laptopos kínálatában:

AMD processzorok a kínálatban

AMD processzorok a kínálatban

Még egy ütőkártyát előhúzott az AMD a bemutatóján, a több mint egymillió forintba (3990 dollárba) kerülő bivalyerős Threadripper 3990X lapkát, amelynek 64 processzormagja van, 128 szálat kezel, és 288 MB cache van beleépítve. Ezt nyilvánvalóan nem laptopokba szánják, hanem asztali gépekbe, és ezen belül is csak a legkomolyabb filmes munkákon, animációkon dolgozó profik kezei közé való a szörnyeteg. A RED kamerák gyártójával tesztelték, megfelel-e a csip Hollywood igényeinek.

Az Intel nem volt túl erős az ellentámadásban. Már a CES előtt bejelentette, hogy a hamarosan boltokba kerülő Core i7 H-sorozatának tizedik generációja átlépi majd az 5 GHz-es határt, vagyis ezek a processzorok nagyobb órajelen dolgoznak majd, mint a Core i9-es csipjei. A lapkagyártó azt ígéri még, hogy javul a munkamegosztás a processzormagok közt, ami szintén jelentősen növelheti a csipek teljesítményét.

Sokkal több idő jutott a sajtótájékozatón az ígéretekre, a jövőbeli – talán 11. generációs – Tiger Lake plaformra. Ebben egy régi elmaradásukat pótolják azzal, hogy most először tesznek rendes grafikus gyorsítást a processzorba, magyarán az alaplapi videokártya sem lesz akkora szívás, mint most. Ez lesz a DG1 nevű grafikus mag, és a bemutató alapján csak annyit tudni róla, hogy a Destiny 2 játék jól fut rajta.

A korábbi grafikus teljesítmény duplázását ígérik

Erre viszont még várni kell, csak 2020 második felében érkeznek meg az új lapkák.

Ellenfél nélkül

Mivel a CES egyre inkább szól az autókról, és kevésbé a fogyasztói kütyükről, érthető a Qualcomm bejelentése: a Snapdragon Ride lehet a lelke az önjáró autóknak. Valamikor 2023-ban, mert az autógyártók eléggé lassú tempóban fejlesztenek. Persze a Qualcommot nem emiatt ismerjük jól, hanem amit a mobilok világában művel a cég.

Erről pedig mindent elmondtak még decemberben. Idén a csúcskategóriás mobilokban Snapdragon 865 dolgozik majd, amelyben igencsak felpörgetik a mesterséges intelligencia dedikált támogatását:

15 TOPS teljestményt pakolnak a lapkába.

Ez 15 ezer milliárd műveletet jelent másodpercenként, és több mint a duplája annak, amit az előző Snapdragon 855 csip tudott. A csipnek erre a tudására többek közt hang- és képfelismerő algoritmusok és appok épülhetnek, soha nem látott képességekkel, miközben az aksit sem merítik kiugró mértékben. A képfeldolgozás ezen kívül is nagyot ugrik:

összesen 2 gigapixelnyi információt tud feldolgozni.

Ezzel a képességgel lehetővé válik a 200 megapixeles szenzorok használata, és azok is megfelelő sebességgel, bemozdulás nélküli és jól fókuszált képeket tudnak majd produkálni. Persze sok gyártó úgy alkalmazza majd a 200 megapixeles szenzorokat, hogy a jobb képminőség érdekében több pixelből lesz egy, így valószínűleg a végén csak 50 vagy 25 megapixeles képeket kapunk majd.

Mivel mobilokról van szó, igen lényegesek a Qualcomm hálózati kapcsolatokat érintő fejlesztései. Természetesen a Snapdragon 865 alapból támogatja az 5G-t és a wifi 6-ot, a bluetooth frissítésével pedig javulhat a vezeték nélküli fülhallgatók minősége. Az aptX Adaptive kapcsolódási szabvány például támogatja a nagyfelbontású, 24 bites és 96 kHz-es audio jelfolyam továbbítását, míg az aptX Voice a telefonbeszélgetések minőségét emeli.

Egyedül az lehet necces az idei csúcsmobilokkal, hogy a 865-ös rendszercsipből kikerült a 4G és az 5G, külön csip kezeli a mobilnetes kapcsolatokat. Mivel a modem nem integrált, a mobilgyártóknak két külön alkatrészt kell megvenniük egy működőképes telefonhoz, ami növeli a helyigényt, és további drágulást okoz. Meg lehet nézni, hogy milyen 5G-s mobilok jelentek meg 2019-ben: mindegyik XXL-es modell a normál méretű változathoz képest, és a 7 hüvelykhez közelítő kijelzőikkel inkább nevezhetők tabletnek, mintsem telefonnak.